Szupernóva-robbanásról tudósíthatott az Angolszász krónika

2012. július 3. 12:03 MTI

Szupernóva-robbanást írhatott le az óangol nyelven írt Angolszász krónika, amelynek 774. évi bejegyzése szerint Britannia egét napnyugta után "baljós vörös feszület" uralta. Csillagászok szerint a felrobbant szupernóva magyarázatot adhat arra a rejtélyre, hogy az adott időben a világ túlsó felén, Japánban miért volt olyan magas a 14-es szénizotóp (C14) szintje a fák évgyűrűiben - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Korábban

Az összefüggést Jonathan Allen, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i campusának (UCSC) biokémikus-hallgatója fedezte fel, miután meghallgatta japán tudósok előadását arról, hogy a C14-szint megmagyarázhatatlan kiugrásának nyomát jelzik a fák évgyűrűi a i.sz. 774-775-ös évekből.

A tudósok azt feltételezték, hogy a kiugróan magas C14-szint a légkör felső rétegeiben magas energiájú kozmikus sugárzás eredménye. A kutatók azonban nem találtak semmilyen a i.sz. 770-es évekből származó feljegyzést, amely szupernóva-robbanásról számolt volna be. Ugyanakkor egy ilyen erős sugárzást eredményező robbanást mindenképpen látni kellett a Földön.

A történelem iránt érdeklődő Jonathan Allen a Google-kereső segítségével végigment az Angolszász krónika angol fordításán, amelyben megtalálta a 774-ből származó bejegyzést. Utóbbi arról számol be, hogy "ebben az évben napnyugta után vörös feszület jelent meg az égbolton". "Arra gondoltam, hogy ez csakis valamilyen csillagászati esemény lehetett" - magyarázta Jonathan Allen.

Szupernóva-robbanás

Donald Olson, a Texasi Állami Egyetem történelmi csillagászat iránt érdeklődő fizikusa viszont arra figyelmeztet, hogy nehéz egyértelműen értelmezni a korai krónikákat. A tudós szerint az is lehetséges, hogy a lemenő Nap sugarai a magas légrétegekben képződött jégkristályokat világíthatták meg vízszintes és függőleges fénypászmákkal, ez lehetett az a bizonyos vörös feszület.

Az Angolszász krónika óangol nyelven írt annalesek gyűjteménye, amely az angolszászok történetét beszéli el. A Római Birodalom britanniai uralmának végétől a normann hódítás évtizedeiig terjedő időszak eseményeinek egyik legfontosabb, sőt legnagyobbrészt egyetlen írott történeti forrása.

A krónika eredetije valószínűleg a 9. század végén a Wessexi Királyságban íródott, Nagy Alfréd uralkodása idején (871-899). Erről a példányról számos másolat készült, amelyeket angliai kolostorokba juttattak el, ezeket a későbbiekben a szerzetesek egymástól függetlenül frissítették, az egyiket még 1154-ben is.

Az annalesek legkorábbi bejegyzése a i.e. 60. évről szól (ekkorra teszik Julius Caesar valójában i.e. 55-ben és 54-ben zajlott britanniai invázióinak dátumát). Az Angolszász krónikának kilenc - teljes vagy hiányos - kézirata maradt fenn.