Szex a kőkorszakban
2012. május 9. 18:43
A National Geographic Szex a kőkorszakban című dokumentumfilmje az Altaj hegységbe viszi a nézőket, ahol egy távoli barlangban a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember férfijai és asszonyai is megfordulhattak.
Korábban
A dél-szibériai Altaj hegység egyik eldugott, isten háta mögötti barlangjában egy kutatócsoport a közelmúltban apró csontdarabra bukkant. Mivel a lelet az első vizsgálatok alapján emberi eredetű volt, Dr. Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet svéd evolúciógenetikusa azonnal a helyszínre utazott – akkor még meg volt győződve róla, hogy az apró, nagyjából egycentiméteres ujjcsont-darabka csupán egy lesz a számtalan „mérsékelten érdekes” ősember-lelet közül, mely ebben a régióban évről évre előkerül.
Később azonban kiderült, hogy Dr. Pääbo nem feleslegesen tette meg az Ázsia szívébe vezető több ezer kilométeres utat – a Max Planck Intézet laboratóriumában elvégzett DNS-teszt ugyanis a tudósok legnagyobb megdöbbenésére kimutatta, hogy a több mint harmincezer éves ujjcsont-darabka gazdája se nem a modern, se nem a neandervölgyi emberek közé, hanem egy addig ismeretlen emberi alfajhoz tartozik. Az „új” ősembert a tudósok – az őt rejtő barlang angolosan átírt nevéről – denisovai embernek keresztelték el, s megtalálását a neandervölgyi ember 1856-os felfedezése óta a paleoantropológia egyik legfontosabb eredményeként tartják számon.
A lelet érdekességét és tudományos jelentősségét tovább fokozza, hogy néhány hónappal a fellelése után a Gyeniszova-barlangból apró, csontból készült ékszerek is előkerültek. Mivel az ékszerkészítés a modern ember sajátsága, a tárgyak jelenlétéből a tudósok arra következtetnek, hogy a denisovai emberek nem egyedük éltek a régióban – ami egyébként nem is meglepő, hisz a korábbi kutatások alapján az Altaj környéke az ősidők óta afféle „népek találkozópontja”, ahol harmincezer évvel ezelőtt az Eurázsiát hatalmas területeken benépesítő neandervölgyi ember és az Afrikából világhódító útra induló modern ember egyedei is jelen voltak.
A tudósok előtt álló következő kérdés tehát adott: vajon a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember találkozott-e a Gyenisova-barlangban és környékén? És ha igen, akkor keveredtek-e egymással, új, "hibrid" utódokat létrehozva? A National Geographic Channel dokumentumfilmjében ezeket az izgalmas, provokatív kérdéseket igyekszik megválaszolni genetikai módszerekkel Dr. Svante Pääbo és kutatócsapata – valamint a különböző emberfajták közötti szexuális vonzalmakat kutató Viktor Deak, aki jelenleg egy 50 ezer évvel ezelőtt élt teoretikus – egy modern férfi és egy neandervölgyi nő alkotta – szerelmes pár szexuális egyesülésének és utódnemzésének tudományos rekonstruálásán dolgozik.
Bemutató: 2012. június 3-án, vasárnap este 10-kor – National Geographic Channel
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.