2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Félmeztelenül harcoltak a női gladiátorok?

2012. április 19. 08:59

A hamburgi múzeumban őrzött kétezer éves bronzszobor egy női gladiátort, méghozzá egy győztest ábrázol – állítja az egyik kutató. Ha a feltételezés igaznak bizonyul, akkor ez lehet a második ismert alkotás, amely női gladiátort örökített meg.

A szobor egy félmeztelen nőt ábrázol, akin mindössze egy lágyékkötő és a bal térdén egy pólya van, magasba emelt kezén pedig – vélekedik Alfonso Manas, a Granadai Egyetem kutatója – egy sica, azaz a gladiátorok által használt hajlított kard lehet. Ez volt az a mozdulat, amit a párbaj során győztes gladiátorok a verseny végén tettek.

A női gladiátor a földre, valószínűleg a legyőzött ellenfelére néz. A precíz, életszerű ábrázolás azt sugallja, hogy a szobrot egy valós személyről mintázhatták – nyilatkozta Manas. Azt nem tudni, hogy a jelenleg a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbeinben őrzött alkotás pontosan honnan származik.

A szobrok ritkaságára kézenfekvő magyarázat lehet, hogy női gladiátorok csak elenyésző számban voltak jelen az ókori Rómában. Septimius Severus császár i.sz. 200-ben tiltotta el a szebbik nem tagjait a véres párbajoktól, de a történetírók körülbelül egy tucatnyi utalást hagytak az utókorra. A másik ismert ábrázolás Halikarnosszoszból származik (a dombormű ma a British Museumban tekinthető meg), a képen két nő küzd egymással.

Manas szerint egyértelműen gladiátorral van dolgunk, mivel a női atlétákat például sohasem ábrázolták félmeztelenül, de árulkodó jel még a szobor bal térdén látható kötés, a testtartás – írja a kutató az International Journal of the History of Sport legújabb számában. Anna McCullough, az Ohio Állami Egyetem professzora azonban arra figyelmeztet, hogy van egy lényeges kérdés, ami kétségessé teheti az identifikációt: a szobron ugyanis nincs sisak, lábvért vagy más páncél.

„A készítőnek egyetlen oka volt arra, hogy félmeztelenül ábrázolja a harcost: megmutatni, hogy ez nem férfi, hanem egy női gladiátor” – magyarázta McCullough. Azt Manas is elismeri, hogy a nőkön biztosan volt még valami (pajzs vagy sisak), amikor beléptek az arénába, ezért valószínűleg ebben az esetben arról lehet szó, hogy a nő eldobta ezeket a győzelem pillanatában, a szobrász pedig ebben a helyzetben örökítette meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár