Feltárják a lützeni csata tömegsírját

„Úgy gondoljuk, hogy legalább 75 áldozat lehet eltemetve nagyon szorosan egymás mellett, több rétegben” – adott gyorsjelentést a felfedezésről Susanne Friederich régész.

A lützeni csata a harmincéves háború (1618-1648) egyik döntő csatája volt, amelyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget. Lützen egyben a konfliktus egyik legvéresebb ütközete is volt, 6500 és 10 ezer közé teszik a csatában elhunytak számát. Gusztáv Adolf svéd király itt szerzett halálos sebet.

A sírt még tavaly nyáron találták meg; területe 42 négyzetméter, mélysége körülbelül egy méter. „Antropológiai módszerekkel fogjuk az áldozatok korát, sebesüléseit, elhalálozásuk okát és betegségeiket megállapítani” – mondta el Friedrich, hozzátéve, hogy hat szakértő dolgozik a tömegsír feltárásán. A régész szerint a halottakat ruha, fegyver és személyes holmi nélkül temették el. Remélik, hogy a katonák származási helyét is sikerül megállapítani; a történelmi feljegyzések szerint németek, finnek, svédek és skótok harcoltak Lützennél.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai