Feltárul Szent Ilona titka
2012. március 13. 09:12
Tömegsírokba temették az abolíciós törvények után menekülni próbáló rabszolgákat Szent Ilona szigetén, ahol négy éve folynak az ásatások.
Korábban
Szent Ilona szigete arról ismert, hogy itt töltötte száműzetését Napóleon 1815-től egészen haláláig, 1821-ig, miután az európai egyesített erők megsemmisítő vereséget mértek csapataira Waterloonál. A Délnyugat-Afrikától jó 1500 kilométerre elhelyezkedő apró sziget azonban rengeteg rabszolga szálláshelye is volt, akik itt értek partot azt követően, hogy a brit Királyi Haditengerészet kimentette őket a kereskedők karmai közül.
1840 és 1872 között 26 ezer rabszolga érkezett a Rupert-öbölbe; nekik sikerült túlélniük az utazást és az azzal járó viszontagságokat. De sajnos az sem lélegezhetett fel, aki megpillantotta a megváltást jelentő sziget hegycsúcsait, a száraz, szeles és forró Rupert-völgy ugyanis elviselhetetlen körülményeket teremtett az odaérkezők számára; becslések szerint legalább ötezer ember lehet itt eltemetve.
A negyvenes évektől kezdve a Királyi Haditengerészet hajórajt állomásoztatott Jamestownnál, hogy visszaszorítsa a rabszolgakereskedelmet, s érvényt szerezzen a brit abolíciós törvénynek. Az ideérkező feketék szerződéses munkásokká váltak, speciális táborokba internálták őket, de már „felszabadított afrikaiaknak” nevezték őket. Számuk egyre nőtt, a sziget erőforrásai pedig folyamatosan apadtak, így azok, akik nem kaptak szerződést, felszabadultak, s a Nyugat-Indiák felé vették az irányt.
A sziget első szisztematikus feltárása 2008-ban vette kezdetét helyi önkéntesek bevonásával. A völgy nagy részén jelöletlen sírok találhatók, ahol eddig 325 személy földi maradványát tárták fel, közülük csak öt kapott koporsót. A nőket gyermekeikkel temették el, de néha a családtagok egészen közel kerültek egymáshoz a sebtében kialakított tömegsírokban. 83 százalékuk gyermek, tinédzser korú, vagy fiatal felnőtt; a halál oka legtöbbször a skorbut volt, de gyakori az erőszakra utaló jel is, két áldozatot pedig lelőttek. A vizsgálat rámutatott, hogy az áldozatok kultúrája gazdag volt, erős identitástudattal rendelkeztek, s sokuknak sikerült megtartani személyes holmijukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap