Nem érte el célját a kubai embargó
2012. február 14. 14:24
A világ sokat változott 1962 óta, egy azonban változatlan: az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági embargó Kuba ellen.
Korábban
A blokád támogatói jogos intézkedésről beszélnek, szerintük ez csupán azt az elnyomó kommunista kormányt sújta, amely már évtizedek óta csípi Washington szemét. A kritikusok viszont elhibázott lépésnek tartják, mondván, a gazdasági embargót a politikai vezetés helyett az átlag kubaiak szenvedik meg. Azt azonban mindenki elismeri, hogy a gazdasági jellegű intézkedésekkel az eredeti célt, Fidel Castro, vagy öccse, Raúl Castro megbuktatását (likvidálását) nem sikerült elérni.
„Eltelt az idő, de még mindig hatályban van” – mondja Wayne Smith, aki 1961-ben fiatal amerikai diplomataként szolgált Havannában, abban az időben, amikor a két ország kapcsolata végzetesen megromlott. „Tárgyalunk az oroszokkal, a kínaiakkal, még Vietnammal is normális kapcsolatunk van” – így Smith. „Mindegyikőjükkel kereskedünk. Miért pont Kubával nem?” – értetlenkedik a volt diplomata.
A totális embargó első jele az volt, amikor John F. Kennedy arra kérte sajtófőnökét, hogy vegyen annyi H. Upmann kubai szivart, amennyit csak tud; a férfi végül 1200 darabbal tért haza.
Eisenhower kezdte
Kereskedelmi korlátozásokat már Kennedy elődje, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök is hozott, de a teljes embargó meghirdetése Kennedy nevéhez fűződik, amire 1962. február 3-án került sor, a következő magyarázat kíséretében: „a kínai-szovjet kommunista támadáshoz Kuba nyíltan csatlakozott”. Az embargó négy nappal később lépett érvénybe, abban az évben, amikor a CIA-vezette puccskísérlet csúfos kudarccal zárult a Disznó-öbölben.
Az évfordulót érthető módon nem kísérték hangos fanfárok a tengerentúlon, a kongresszusi képviselőktől csak egy szerény nyilatkozatra futotta, amelyben a blokád fenntartása mellett tesznek hitet. A keménykéz politikájának támogatói ma már elismerik, hogy a múltban gyökerező stratégiai aggodalmak (szovjet expanzió, a kubai forradalom exportálása) mára érvényüket vesztették.
Az embargó folyamatosan téma a karibi szigeten, ahol minden hiányért – legyen szó orvosi eszközökről vagy vasútépítkezésekhez használt betonról – az amerikai intézkedéseket okolják. Az ország képviselői rendre átkokat szórnak Amerikára az ENSZ előtt, s Washingtont egyenesen genocídiummal vádolják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
