Folytatódik a vita a Stasi-törvényről

2011. december 28. 08:53 MTI

Németországban tovább folyik a vita az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratállományáról és a szolgálattal fenntartott kapcsolat átvilágításával foglalkozó törvényről, amelynek első változata pontosan húsz éve lépett életbe, módosítása pedig újévkor lép hatályba, de az ellenzéki szociáldemokraták szerint egy paragrafus miatt megbukhat az alkotmánybíróságon.

Korábban

A vitatott rendelkezés Roland Jahnnak, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetőjének kezdeményezésére került a jogszabályba, és kimondja, hogy a hivatalnál dolgozó egykori Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami munkahelyre. A szociáldemokraták szerint ez a rendelkezés ütközik a munkajogi szabályokkal és az alkotmánnyal is, az egykori Stasi-alkalmazottak így munkajogi perekkel vagy az alkotmánybírósághoz fordulva egyetlen paragrafus megtámadásával az egész törvényt megbuktathatják.

Kedden kifejtette álláspontját Joachim Gauck, a hivatal első vezetője is, aki az n-tv hírtelevíziónak nyilatkozva rossz döntésnek nevezte a Stasi-múlttal terhelt munkatársak eltávolítását. "Ezek az emberek 20 éven át a jogállamot szolgálták, most pedig úgy teszünk, mintha közvetlenül a diktatúrából vettük volna át őket" - mondta Joachim Gauck, aki 1990-től 2000-ig vezette a hivatalt. Hozzátette: sajnálatos, hogy 20 év után megszűnt a konszenzus a törvényhozás frakciói között a Stasi-múlt feldolgozásáról.

Joachim Gauck elmondta: az érintettek közül többen az ő idején kerültek a hivatalhoz, alkalmazásukat pedig alapos ellenőrzés előzte meg. Csak olyan egykori Stasi-alkalmazottakat választottak be a szolgálat történetét, tevékenységét feldolgozó intézmény állományába, akik titkon támogattak ellenzékieket. "Ismertük a múltjukat, és szükségünk volt a szaktudásukra, hogy a hivatal jobban elláthassa a feladatát. Az áldozatok érdekében a Stasi specialistáival is együtt kell működni" - mondta Joachim Gauck.

Roland Jahn arra hivatkozva kezdeményezte a mintegy 40-45 fő áthelyezését, hogy további foglalkoztatásuk a Stasi-áldozatok arcul csapását jelentené. Az ellenzéki Zöldek és a szociáldemokraták a törvény megszavazása után Christian Wulff államfőhöz fordultak, szorgalmazva, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza a törvényhozásnak átdolgozásra.

Az államfő azonban karácsony előtt aláírta a törvényt, amely így január 1-jén hatályba lép. Keddi német lapjelentések szerint a szociáldemokraták továbbra is fenntartják kifogásukat. A volt Stasi-alkalmazottak "igen jó esélyekkel támadhatják meg a jogszabályt" - vélte Dieter Wiefelspütz, az SPD szakpolitikusa.

Az első Stasi-törvény 1991. december 29-én lépett hatályba. A bő 110 ezer folyóméternyi iratanyagot kezelő hivatalhoz két évtized alatt nagyjából 1,7 millió megkeresés érkezett közalkalmazottak, közhivatalt betöltő személyek átvilágítására, több millióan pedig, akiket a Stasi megfigyelt, betekintést kértek a rájuk vonatkozó dokumentumokba. Az érdeklődés húsz évvel a rendszerváltás után sem hagyott alább, az idén 76 ezer állampolgári megkeresés érkezett a hivatalhoz.

A parlament az idén kiterjesztette azon pozíciók körét, amelyek betöltése előtt az állásra kiválasztott személy életútját meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy együttműködött-e a Stasival. A törvényhozás egyben úgy határozott, hogy 2011 vége helyett egészen 2019-ig, a berlini fal jelképes leomlásának 30. évfordulójáig végezhető ilyen típusú átvilágítás. Ez az új törvény rendelkezik arról, hogy a hivatalnál dolgozó volt Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami intézményhez.