Állam-és kormányfők a vádpadon
2011. december 15. 16:31 MTI
Bűnösnek találta csütörtökön a párizsi büntetőbíróság Jacques Chirac volt francia államfőt közpénzek elsikkasztásában és hűtlen kezelésben, a volt elnököt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Korábban
Chirac ellen azért folyt eljárás, mert fiktív állásokra fizettek ki közpénzeket, amikor Párizs polgármestere volt 1977 és 1995 között. Az 1958 óta fennálló ötödik francia köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy volt államfőt elítélt egy bíróság. Politikai tetteiért vagy gazdasági visszaélésekért számos államfő, kormányfő felelt már bíróság előtt azt követően, hogy távozott a hatalomból. Az elmúlt évtizedekben bőven volt arra példa, hogy vezető európai politikusokat vonjanak jogi felelősségre.
Albániában Ramiz Alia volt pártállami vezetőről (1982-1991) 1994 júliusában mondták ki az ítéletet hatalommal való visszaélés vádjával, de 1995-ben amnesztiában részesült. 1997 októberében ismét vádat emeltek Alia és harminckét kommunista vezető ellen népirtás és emberiség elleni bűntettek vádjával, de a vádat ejtették.
A bolgár Todor Zsivkovot, a pártállami rendszer 1954 óta első számú vezetőjét 1992-ben hét évi börtönbüntetésre ítélték köztörvényes bűnök elkövetéséért. 1996-ban felmentették a vádak alól, de házi őrizetben maradt, amit 1997-ben szüntettek meg. Georgi Atanaszov volt miniszterelnököt (1986-90) 1992-ben állami pénzek hűtlen kezelése miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték, de 1994-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel kegyelmet kapott.
Chirac mellett Alain Juppé (1995-1997) volt francia kormányfőt is elérte az igazságszolgáltatás keze: 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték illegális pártfinanszírozás miatt, és egy évre kizárták a politikából. 2011 februárjában a lille-i büntetőbíróság hivatali visszaélés vádjával felfüggesztett, 20 ezer eurós pénzbírságra ítélte Pierre Mauroy volt kormányfőt (1981-1984).
Georgiosz Papadopuloszt, aki 1967-től 1974-ig diktatúrát kényszerített Görögországra, 1975-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, de az ítéletet később életfogytiglani börtönre enyhítették. Papadopulosz 1999 júniusában halt meg.
A szerb Slobodan Milosevicet (1989-1997 között szerb, majd 1997-2000 között jugoszláv elnök), 1999-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék emberiesség elleni bűnökért vád alá helyezte. Pere 2002-ben megkezdődött, de Milosevic még az ítélethozatal előtt, 2006 márciusában meghalt.
Németországban Erich Honecker, a keletnémet pártállam első számú politikusa (1976-1989) ellen 1992-ben emeltek vádat a német-német határon érvényben volt tűzparancs miatt. 1993-ban betegségére való tekintettel szabadon engedték, a felelősségre vonás elől a Szovjetunióba, majd hosszas huzavona után Chilébe emigrált, s ott halt meg 1994-ben. Egon Krenzet, az utolsó keletnémet államfőt hasonló vádak alapján 1997-ben hat és félévi börtönbüntetésre ítélték.
Ugyan Silvio Berlusconi leköszönt olasz kormányfő valóban rekordszámú bírósági jelenlétet tudhat magáénak, elődjei sem panaszkodhatnak. Giulio Andreotti volt kormányfőt (1973-1992 között többször volt miniszterelnök) 1995-ben Palermóban feltételezett maffiakapcsolatai, Perugiában pedig gyilkosság miatt állították bíróság elé. 1999-ben mindkét perben ártatlannak minősítették és felmentették, de a perugiai perben a fellebbviteli bíróság 2002-ben 24 évi börtönre ítélte. 2003-ban a semmítőszék jogerősen eltörölte börtönbüntetését. Bettino Craxi volt szocialista kormányfőt (1983-1987) a nyolcvanas évek politikai korrupciós ügyei miatt távollétében - 1994-től 2000-ben bekövetkezett haláláig Tunéziában élt - több perben összesen 27 év börtönre ítélték.
A legismertebb eset azonban Romániában történt: Nicolae Ceausescu elnököt, aki 1965-től volt hatalmon, 1989 decemberében - miután megdöntötték rendszerét - katonai törvényszék elé állították és rövid tárgyalás után kivégezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20