Új irányt vett a rabszolga-kereskedelem kutatása

Különböző tudományágak képviselői gyűltek össze, hogy megvizsgálják az emberiség történelmének egyik legsötétebb fejezetét a december 1-jén indult, 4,3 millió eurós költségvetésű program keretében. A kutatók szerint a projekt egyedülálló lehetőség, általa nagyobb tudásra tehetünk szert a rabszolga-kereskedelmet illetően, de ugyanakkor néhány eredmény „kellemetlen” lehet egyesekre nézve.

A 16-19. század között emberek millióit fogták el Nyugat- és Közép Afrikában, és szállították európai hajókon az Atlanti-óceánon keresztül az amerikai kontinensre, hogy kényszermunkára kötelezzék őket. A téma már régóta foglalkoztatja a történészeket, ám a projekt koordinátorainak egyike, a Koppenhágai Természettörténeti Múzeum genetikus munkatársa, Hannes Schröder szerint még mindig nagy tudásbeli hiányosságok vannak a témát illetően. „A történelmi feljegyzések meglehetősen töredékesek” – mondja. „Például eddig inkább az exportokat felvevő kikötőkről beszéltünk, miközben alig ejtettünk szót az elhurcolt emberek etnikai vagy földrajzi származásáról. Az elindított program célja, hogy a genetikai kutatások új megvilágításba helyezzék az eseményeket" – tette hozzá.

Schröder együttműködésre irányuló ötlete a dél-barbadosi Newton-ültetvény eltemetett rabszolgáinak csontjain és fogain végzett szén-, nitrogén-, oxigén- és stroncium-izotópos vizsgálatainak eredményeiből jött. A régészek lelkesen keresik azt a módszert, amelynek segítségével különbséget tudnak tenni az első generációs és a már a szigeten született foglyok között. Továbbá kutatások folynak arról is, mindez hogyan csapódott le az ősi afrikai kulturális gyakorlatokban, például a temetkezési szokások terén.

25 személy vizsgálata során Schröder kimutatta, hogy heten voltak első generációs, Afrikában született foglyok, közülük egy gyermek az óceánon való átkelés közben jött a világra. Schröder kutatásai során DNS-vizsgálatokat is alkalmazott, hogy a rabszolgák etnikai eredetét, Afrika egyes régióin belüli elhelyezkedésüket kimutassa, ezért összehozta a különböző tudományágak képviselőit. Az Európai Unió Marie Curie alapja által finanszírozott EUROTAST (Europe and Trans Atlantic Slave Trade) nevű projekt 15 kutatót és 10 intézményt támogat Dániában, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában és Izlandon.

A bristoli és a yorki egyetemek bioarcheológusai a rabszolgává alacsonyított afrikaiak csontvázainak maradványait vizsgálja. Céljuk, hogy kiderítsék a demográfiai hovatartozásukat, egészségi állapotukat és életvitelüket. A fehérje- és izotópos vizsgálatok során információkat szereznek a földrajzi hovatartozásukról, továbbá behatárolják a betegségek, mint például a skorbut és a tuberkulózis kialakulásának lehetőségét.

A nagy-britanniai Hull Egyetem történészei összegyűjtik és tanulmányozzák a rabszolgák eredetéről szóló írott forrásokat, a hollandiai Leiden Egyetem régészei pedig a Holland Antillákon térképezik fel az ültetvényeket és a rabszolgafalvakat. A legnagyobb hangsúly mégis a genetikára helyeződik: több csoport is tanulmányozza a mai populációk DNS-ét, például a Francia Guyanabeli Noir Marron lakosait. A község lakói közvetlen leszármazottai azoknak a rabszolgáknak, akik megszöktek holland fogvatartóiktól az ültetvényes rabszolgaság időszakában, s azóta nagyon kevés más csoporttal érintkeztek.

A kutatók a karibi térségben eltemetett ősi rabszolgák DNS állományát vizsgálják, több mint 300 ezer genetikai jellemző alapján. Ezen markerek lesznek segítségükre abban, hogy meg tudják különböztetni a különböző csoportokat a nyugat-afrikaiaktól. Matthew Collins, a yorki egyetem bioarcheológusa és egyben a projekt egyik vezetője szerint az EUROTAST az eddigi ellentmondásos eredményeket világítja meg. Ezek közé tartozik például az őslakos amerikaiakkal és európaiakkal való keveredés mértéke az Egyesült Államok lakosságában, akik magukat tisztán afrikainak látják, illetve az afrikai emberek szerepe a rabszolga-kereskedelemben.

„Szerintem nagyon kellemetlen projektbe kezdtünk” – mondta. „Előkerül majd néhány dolog, amit az emberek egyáltalán nem akartak hallani” – tette hozzá Collins. Ebből kifolyólag a kutatók azt tervezik, hogy az érintett közösségekkel együtt vitassák meg a bejelentett eredményeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok