Palesztina: világörökségi címekre várva

Az arabok számára sikerrel záródó október 31-i szavazás eredményeként a Palesztin Hatóság bekerült az ENSZ Nevelésügyi, Oktatási és Kulturális Szervezetének, az UNESCO tagjai közé. A 194 államból a jelenlévők közül 107 képviselő szavazott igennel, 14 nemmel, 52-en pedig tartózkodtak. A választás sikerének feltétele volt, hogy a jelenlévő országok küldötteinek legalább kétharmada igennel szavazzon.

Politikai döntés született

A kérdés igencsak megosztotta a világ, de főként Európa államait, amelyek egyértelműen politikai kérdéssé redukálták a döntést. A kontinens nyugati országainak nagy többsége még nem ismerte el a Ciszjordániát és a Gázai övezetet magába foglaló Palesztin Hatóságot önálló államként, ennek megfelelően nemmel szavazott vagy tartózkodott. Az Egyesült Államok, Németország és Kanada nem támogatta a palesztinok felvételét, a nagyobb európai országok közül Olaszország és Nagy-Britannia tartózkodott, míg a korábban a szavazást még "korainak" tartó Franciaország az arab államokkal és a latin-amerikai országokkal együtt a csatlakozás mellett foglalt állást. Magyarország – az egységes európai álláspont létrejöttét hiányolva – a tartózkodás mellett döntött.

Az ENSZ Nevelésügyi, Oktatási és Kulturális Szervezete

Az örömmámorban úszó palesztinok mindent elkövetnek azért, hogy az ENSZ többi szervezete is megnyissa előttük az ajtót, a végső cél pedig a teljes jogú tagság. Ennek legfőbb akadályát a palesztinok felvétele ellen kézzel-lábbal tiltakozó Egyesült Államok jelenti. Washington véleménye szerint az október végi döntés csak növeli a közel-keleti államok közötti pattanásig feszült ellentéteket.

Kivéreztetett UNESCO

Az UNESCO költségvetésének 22 százalékát álló USA gazdasági szankciókkal próbálja befolyásolni az ENSZ kultúráért felelős szervezetét. Egy kilencvenes évekbeli törvényre hivatkozva még aznap beszüntette az önként vállalt 70 millió dolláros hozzájárulását, amihez Kanada és Izrael is csatlakozott. Ezzel a lépésükkel s a 35 millió dolláros deficit kialakításával meglehetősen megnehezítették az írástudatlanság felszámolásáért, a szegénység leküzdéséért, a különböző kultúrák megőrzéséért harcoló világszervezet életét.

Jobbra Bogyay Katalin, az UNESCO 36. ülésszakának elnöke

"Elvonásokat kell a programokban eszközölni, s módosítani a költségvetésünket. Nem csak pénzügyi kérdésről van szó, ez egy olyan probléma, amely a szervezetünk egyetemességét érinti" – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Irina Bokova, az UNESCO bolgár főigazgatója. November 10-i bejelentésük szerint nem indítanak újabb programokat, de a folyamatban lévőket végigviszik.

Bizonytalan még a jövő

Korainak nevezte a potenciális palesztin világörökségi helyszínek sorsával kapcsolatos esélylatolgatásokat Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára. A főtitkár asszony a Múlt-kornak elmondta: az amerikai, s a nyomában meghozott izraeli és kanadai döntés arra kényszeríti a szervezetet, hogy még szigorúbban behajtsa az egyes országok – így Magyarország – tagdíját. Kovácsné Bíró Ágnes figyelmeztetett: egyes takarékossági intézkedések már így is látszanak, több tervezett utazást lemondtak. Mivel nemrég fejeződött be az UNESCO 36. közgyűlése, kevés hír látott napvilágot a palesztinok erőfeszítéseit illetően. Azt azonban már látni, hogy a kétéves költségvetés újragombolásra szorul, s a prioritások is változhatnak, például nagyobb hangsúlyt fektethetnek a női egyenjogúságra.

Az amerikai bojkottal nehéz helyzetbe került szervezet elsősorban a világörökségi listán levő kulturális értékek megőrzéséről ismert. A Palesztin Hatóság közel húsz nevezetességet kíván felterjeszteni a világörökségi listára. A palesztin területeken a három nagy világvallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám ezeréves emlékei fekszenek, így megőrzésük kötelező, ám ez nem lesz könnyű.

A felterjesztett emlékek között található Jézus Krisztus születésének helye, Betlehem. A Jeruzsálemtől délkeletre fekvő városra komoly fenyegetést jelent a gyors urbanizáció és az óváros felé vezető forgalmas közlekedés is. Elengedhetetlenül fontos lenne egy megoldási javaslat kidolgozása és kivitelezése, amely a történelmi központnak és környékének védelmét szolgálná, s megőrizné a város jellemző ókori vonásait.

A betlehemi Születés temploma

Betlehem legfontosabb értéke és turisztikai látnivalója a görög és örmény ortodox, valamint a római katolikus egyház bonyolult együttműködése által irányított Születés Temploma. A város szívében fekvő bazilika fő részét – beleértve a fő- és mellékhajókat, az oltárteret és a déli kereszthajót – a görög ortodoxok felügyelik. Az örmény ortodoxoké az északi kereszthajó, benne az ott álló oltárral, a katolikusokhoz tartozik például a háromkirályok oltára. A világ egyik légrégebben működő, IV. században épült temploma egy barlang alatt áll.

Ábrahám városa, Hebron

A palesztinok által felterjesztett húsz érték között szerepel továbbá Náblusz és Hebron városa is. Ciszjordánia legnagyobb városában, Hebronban lakott az Ószövetség szerint Ádám, az első ember és a zsidó nép atyja, Ábrahám is. Az időszámításunk előtti első évezred elején ez a város volt Dávid Királyságának központja hét esztendőn át. A zsidók, a keresztények és a muzulmánok szent helyeként tisztelt település nevét a Biblia szerint egy Ebron nevű hettitáról kapta, akitől azt a zsidó pátriárka, Ábrahám vásárolta meg.

A Közel-Kelet legnagyobb mozaikja a Hisham Palotában

A palesztinok szerint a világ legősibb városát, a közel kilencezer éves Jerikót is megilletné egy hely a világörökségi listán. A nevét az „illatos” szóból származtató település két leghíresebb nevezetessége a város legkorábbi maradványa, a Tel al-Sultan és a Hisham Palota. Az utóbbi ad otthont a Közel-Kelet legnagyobb mozaikjának. A 8. században az Omajjád arab dinasztia által emelt, stukkókkal díszített, téli palotáként funkcionáló épületegyüttest a római fürdőházak mintájára építették. A mozaikkép félmeztelen női alakjai teljesen egyedülállóak az iszlám művészetben. A kutatók szerint az alkotáson látható oroszlán a palota hercegét, a fák között megbúvó szarvasok pedig háremének tagjait jelképezhetik.

Kumrán barlangjai

Palesztina egyik legfontosabb régészeti lelőhelye a Holt-tenger mellett fekvő Kumrán. A hellenisztikus időszakban benépesült területet a rómaiak az i.e. 1. században foglalták el. A település melletti barlangokban a II. világháború után talált tekercsek készítőit minden kétséget kizáróan azóta sem sikerült beazonosítani.

A Jenini Kormányzóságban található, 370 lakosú Umm ar-Rihan annak a hét falunak az egyike, amelyek a Barta enklávét alkotják. A római időkig visszanyúló falu szó szerinti arab fordításban a „bazsalikom anyját" jelenti. A 36-40 hektáros területen több mint száz több ezer éves lakóházat, úthálózatot és egy római kori fürdőt is tártak fel.

Száeb Erekat meghatalmazott palesztin főtárgyaló kijelentette, a palesztin lakosság legfőbb vágya, hogy megossza örökségét a világ többi részével és a kulturális világörökség részeként nemzetközi szervezet védelme alá helyezze. A nemes cél tehát megvan, ehhez azonban az UNESCO anyagi alapjai még hiányoznak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt