2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Régészeti fronton is zajlik az izraeli-palesztin konfliktus

2011. október 13. 09:36

A palesztin archeológusok régészeti módszerekkel, „kulturális intifáda” keretében harcolnak az izraeli állam ellen, s ásatási eredményekkel akarják megdönteni a történelmi érvelésre épülő izraeli követeléseket.

A Palesztin Hatóság a világörökség részévé kívánja nyilváníttatni Krisztus születésének helyét, Betlehemet, amikor az UNESCO felveszi a palesztin szervezetet teljes jogú tagjai közé. Hamdan Taha, a Palesztin Hatóság kulturális és régiségügyi minisztere Nábluszt és Hebront is a húsz, világörökségi státuszra felterjesztett helyszín között említette.

Taha professzor, akit a palesztin revizionizmus úttörőjének is neveznek, már régebben megkezdte a kultúra és tudomány fegyvereivel folytatott harcát: egy a National Geographic hasábjain januárban megjelent hirdetésben (Travel Palestine) ugyanis deklarálta, hogy Palesztina a Mediterráneum és a Jordán-folyó között fekszik. Taha tanulmányait Berlinben végezte, majd később olasz régészekkel dolgozott együtt a szentföldi feltárásokon, amelyeket egyházi szervezetek, európai kormányok, valamint az UNESCO finanszírozta.

A Palesztin Hatóság UNESCO-nak címzett kérelmét a Vatikán szentföldi kirendeltsége, a Görög Ortodox Egyház és az örmény egyház is támogatja. A régészeti feltárások fontos szerepet játszhatnak a születőfélben lévő palesztin állam identitásában.

A palesztin miniszter jelenleg tíz ásatást felügyel, amelyeket külföldi országok finanszíroznak. A holland kormányzat például nemrég adományozott 300 ezer eurót a Palesztin Hatóságnak egy Náblusz közeli ősi város feltárására. Az ásatásokra utalva a Palesztin Hatóság honlapján közölte, hogy eddig nem találtak ősi zsidó templomok létezésére utaló nyomokat Jeruzsálem területén.

Taha a hágai bíróságnál háborús bűntetté szeretné nyilványíttatni a Templomhegynél zajló izraeli feltárásokat. A professzor szerint a Biblia csupán „mitológiai narratíva”, és az területeket Isten és a régészet nevében lefoglaló izraeli archeológia túl „eurocentrikus”, az izraeli munkák pedig az imperializmusban gyökereznek.

Taha nemrég fejezte be a Palesztin Hatóság Leideni Egyetemmel közös ásatását Tel Balata területén. A település az ortodox zsidók egyik legfontosabb zarándokhelye, mivel a hagyomány szerint Tel Balatában van az ószövetségi József nyughelye is. A palesztinok érvelése szerint viszont a sír valójában egy helyiek által tisztelt muszlim, Juszuf Dukat sejk nyughelye, aki 150 évvel ezelőtt élt.

A múlt évben, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy fontolóra vették 150 régészeti helyszín – köztük van Ráhel sírja Betlehemben és a pátriárkák hebroni barlangja – rekonstrukcióját, Taha kijelentette, hogy a két szent hely zsidó karaktere csupán „mesterséges”, „rablásnak” nevezte a folyamatot. A palesztin miniszter véleménye szerint még a Holt-tengeri tekercseket is a palesztinoktól lopták.

A kulturális miniszter egyik célpontja Siló városa, amely közel négy évszázadon keresztül az ókori zsidóság fővárosa lehetett Jeruzsálem előtt. Taha szerint azonban az ősi vallási központ sosem létezett. „Megtalálhatják a csirkecsontot, amelyet a nagyapám evett ötven évvel ezelőtt, és mondhatják, hogy az egy ősi áldozati bárány” – jelentette ki a palesztin régész-miniszter. Izraeli részről Gabriel Barkai (Barkay) archeológus leszögezte, hogy véleménye szerint a revizionizmus rosszabb a holokauszttagadásnál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár