2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Robotrepülőgépek a régészet szolgálatában

2011. október 11. 13:02

Az Egyesült Államok hadserege által előszeretettel alkalmazott robotrepülők a világ több pontján is a régészek hasznos segédeszközeivé váltak. Legutóbb belga régészek tesztelték gépezetüket az oroszországi Tuektában.

Kicsiny robotrepülőgép felvételei segítettek egy ősi temetkezési halom háromdimenziós képének megalkotásában. Mivel a régészeti helyek egy részének megközelítése nehézkes, valamint az archeológusok igen korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, így sokszor robotrepülőgépeket vetnek be a kutatás fontján. „Számos lehetőség adódik ezzel a metódussal” – emelte ki Marijn Hendrikx, a Genti Egyetem geográfusa.

A különleges szerkezetet először az oroszországi Tuekta területén tesztelték. A próba sikerrel zárult, a régészek elégséges adatot gyűjtöttek össze a kurgán rekonstrukciójához. A „quadrocopternek” nevezett szerkezet rotorjainak tengelye 70 cm, tömege csupán egy kilogramm. Néha azonban még ez a tömeg is problémát jelenthet az erős szélben, és a kapcsolat is megszakadhat a gépezettel – viszont könnyen szállítható és a motor sem kelt rezgést, így éles felvételeket lehet készíteni a segítségével. A robotrepülő (drón) maximális repülési ideje húsz perc a szállítmányától, a hőmérséklettől és a széltől függően.

Tuekta az Oroszország, Kína és Kazahsztán határán fekvő Altáj-hegységben fekszik; itt azonosítottak a régészek egy 76 méter széles temetkezési halmot. A kurgánnak is nevezett építmények a szkíták törzsfőnökeihez vagy hercegeihez tartozhattak. Tuekta területén – az Ursul folyó mentén- eddig közel kétszáz temetkezési dombot fedeztek fel.

Egyre gyakrabban alkalmazzák a régészek a kicsiny robotrepülőgépeket. Hendrikx szerint ilyen, drónok által készített képek által vizslathatják azokat a területeket is, amelyekről nehéz lenne friss vagy műholdas felvételeket szerezni.

Az archeológusok ráadásul egyre nagyobb kapacitású drónokkal is kísérleteznek. „Ez lehetővé teszi például az infravörös- vagy radarrendszer használatát” – mondta el Hendrikx. „Így lehetővé válik, hogy olyan dolgokat is láthassunk, amelyeket ne tudnánk szabad szemmel látni” – tette hozzá.

A kutatók felfedezéseiket a Journal of Archaeological Science novemberi számában teszik közzé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár