Hatvan éve indult a Szabad Európa Rádió magyar adása
2011. október 6. 13:08 MTI
Hatvan éve, 1951. október 6-án, az aradi vértanúk napján kezdődött a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar adása, a Szabad Magyarország Hangja.
A müncheni központú magyar rádió 1974-ig az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből tartotta fenn magát.
1974-től működését az amerikai kormány a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből biztosította, munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting, BIB) irányította. Az adótornyok Németországból és Portugáliából sugározták a magyar nyelvű műsort először napi 19, majd 11 órában, az adásidő 1991. áprilisától napi 6 órára csökkent.
A SZER Magyar Osztályának személyi összetétele politikai meggyőződés és világnézet tekintetében tükrözte az 1945-48 közötti magyarországi koalíciós politikai viszonyokat, a magyar emigrációs politikai paletta demokratának tekinthető szeleteit, a szélsőségeket ugyanakkor kizárták. A magyar adás első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró lett, jellegzetes személyisége volt Gallicus (Mikes Imre), munkatársai között szerepelt többek között Márai Sándor író. Az osztály meglehetős önállóságot élvezett műsorrendjének megállapításában, a hírek hátterének megrajzolásában és az események kommentálásában.
A magyar adásnak állandó politikai, gazdasági, történelmi, vallási, kulturális, irodalmi, zenei, szórakoztató és más jellegű műsorai voltak. Minden kerek órában híreket mondtak, a SZER magyar adásának erőssége volt a gyors hírszolgálat. Megszólaltattak magyar emigráns politikusokat, írókat, tudósokat, művészeket, és figyelemmel kísérték a határon túli magyar kisebbség ügyét is. A hangvétel rugalmasan követte az amerikai politika alakulását az éles hidegháborús szembenállástól az enyhülési politikáig. A rádió népszerűségét nagyban növelték a tudósítások az olyan rendkívüli eseményekről, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, vagy az 1968-as Prágai Tavasz és annak leverése. A rendszerváltás előkészítésében is fontos szerepet játszott a SZER magyar adása: rendszeresen nyilvánosságot biztosított a demokratikus ellenzéknek, a szamizdat irodalomnak.
A SZER a célországok közül először Magyarországon, Budapesten nyithatott irodát 1989-ben, és rövid életű politikai hetilapot is kiadott 1991-92-ben Budapesten Szabad Európa címmel. A rendszerváltozással a SZER magyar adása betöltötte hivatását, és 42 év után, 1993. október 31-én megszűnt. Az indokok között a csökkenő hallgatottság és az amerikai költségvetési takarékosság szerepelt.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió 1997 májusában szerződést kötött a magyar nyelvű adások anyagának másolásáról, megőrzéséről, feldolgozásáról, a dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségének biztosításáról. A nemzeti könyvtár a magyar adás összes felvételét tartalmazó 4.400 tekercs hangszalagot, 200 tekercs mikrofilmet kapott megőrzésre, részben másolásra. Az 1973-1993 közötti műsorok forgatókönyveinek gépelt vagy fénymásolt változata 750 ezernyi, a magyar szerkesztőség irattárának dokumentumai 250 ezer oldalnyi anyagot képeznek. Márai Sándor szerint a SZER "ablak volt a Nyugat felé", amelyen a magyar hallgatóság betekintést kaphatott az előle elzárt szabad világba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap