Az ügyvéd, aki csőbe húzta Hitlert

1931 tavaszán Hitlert a berlini bíróságon tanúként hallgatták ki az SA által elkövetett gyilkosságok kapcsán. Az ember, aki kérdéseivel megizzasztotta a későbbi diktátort, egy személyben testesített meg mindent, amit Hitler utált, ugyanis Hans Litten radikális, és elvhű zsidó ügyvéd volt. A fiatal jogász a meghallgatás során ízekre szedte a náci vezető érvelését, amely szerint az NSDAP csak egy békés és demokratikus mozgalom volt.

Litten már a diktátorral való konfliktusát megelőzően következetesen náciellenes nézetekkel rendelkezett. Noha édesapja egy megkeresztelkedett zsidó származású jogászprofesszor volt, Hans az ellenkező utat járta be: zsidó ifjúsági csoportba járt, és héber nyelven tanult. Ügyvédként a munkások és a Német Kommunista Párt egyszerű tagjainak védelmére szakosodott, bár ő maga nem volt sztálinista, ezért összetűzésbe került a Moszkvát követő pártvezetőséggel is.

Az 1931-es ügy apropója az volt, hogy Hitler rohamcsapata, az SA megtámadott egy kommunisták által látogatott szórakozóhelyet, megölve három vendéget. Litten abban a reményben hívta be a párt vezetőjét, hogy leleplezheti az NSDAP stratégiáját, amelynek lényege, hogy az utcák terrorral történő elárasztása révén verik szét a demokráciát. A későbbi diktátor emellett arról is biztosította középosztálybeli szavazóit, hogy mozgalma elkötelezett az "intellektuális felvilágosodás" irányában; a nácik vezérének állítását Litten bravúros kérdéseivel teljesen meghazudtolta.

A kihallgatás során Hitler állította, hogy amit tesz, az száz százalékban legális; erre válaszul a következetes ügyvéd megkérdezte, hogy miért kísérték őt fegyveresek, mire Hitler üvöltve válaszolta azt, hogy ez komplett őrültség. Másodszorra Goebbels pamfletjéből idézve sikerült kibillentenie a pártvezért, ugyanis a kérdéses írásban a weimari köztársaság megdöntésére buzdított a nemzetiszocialista propaganda későbbi vezetője. A per nagy sajtónyilvánosságot kapott, így Litten személye hmar a náci sajtó célkeresztjébe került.

Amikor aztán Hitler közelebb került a hatalomhoz, barátai sürgették a jogászt, hogy hagyja el Németországot, de ő visszautasította, mondván hogy munkások milliói nem menekülhetnek el, így neki is maradnia kell. Nem meglepő hát, hogy Littent az elsők között tartóztathatták le, és a következő öt évben a bátor ügyvéd több koncentrációs tábort megjárt; vele kegyetlenebbül bántak az őrök, akik tudatában voltak a Führer Litten iránti személyes ellenszenvének. Rabtársai csodálták a meghurcolt jogászt, mert kedves volt és megtartotta méltóságát. Mikor az őrök utasították a foglyokat, hogy lépjenek fel a nácik születésnapja alkalmából, Litten egy költeményt olvasott fel gondolatszabadságról. A folyamatos meghrcoltatásokat azonban ő sem bírta ki, és 1938 februárjában felkötötte magát; halálakor még csupán 34 éves volt.

A háború után Litten elnyerte méltó helyét a német emlékezetben, 1951-ben emléktáblát állítottak neki, és a berlini jogászok szervezete Hans Litten nevét vette fel az újraegyesítés után. Mindezek ellenére Litten a hidegháború álozata lett, mert nyugaton sanda szemmel néztek rá baloldali elvei miatt, míg személye keleten a sztálinizmusról vallott kritikus véleménye okán lett nemkívánatos.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye