Összeesküvők és a történelem
2011. augusztus 15. 10:04
Egy újabb amerikai mítoszt vizsgált meg és döntött le az elmúlt években vaskos politikai drámákat rendező Robert Redford: a The Conspirator a Lincoln-gyilkosság utóéletét, és az állami hatalom objektivitásába vetett hitet vette górcső alá.
Korábban
1865. április 14-e az amerikai történelem egyik legneurotikusabb dátuma: John Wilkes Booth ugyanis ezen a napon ölte meg a színházi előadást megtekintő Lincolnt, az Uniót vezénylő, és a kontinens legvéresebb összecsapását megnyerő elnököt. A komoly társadalmi és gazdasági ellentétek miatt kirobbant fegyveres konfliktus az Észak győzelmét, és a Dél vereségét hozta el, ám a polgárháború utóhatásait még évtizedekig (és egyes történészek szerint a mai napig) nyögi a kontinens.
Robert Redford filmje azonban érdekes módon nem magát a gyilkosságot, és az ezt megelőző „konspirációt” mutatta be, hanem a Lincoln halála utáni felelősségre vonást, a leszámolásokat és a politikai bosszút, amellyel Andrew Johnson és Edward Stanton egyszer és mindenkorra szerették volna elejét venni még egy hasonló merényletnek, vagy épp a fegyveres összecsapások kiújulásának.
A főszereplő északi ügyvéd sorsa így nem könnyű: a közutálatnak örvendő „gyilkosok” közül az egyik tisztázatlan feladatú fiú anyját kell védenie a katonai bíróság előtt, akik legszívesebben mindenkit felakasztanának. Koncepciós per a javából: a hadigépezet bosszúszomjasan áll bosszút és tarol le mindenkit, aki az útjába áll.
Merénylet és összeesküvés helyett így egy északi konspirációt kapunk, amelynek fő célja megszabadulni mindentől és mindenkitől, aki bármit is tudhatott arról, kinek állhatott érdekében meggyilkolni az elnököt – ezt a legjobban talán az a pillanat jelzi, amikor az égő pajtában hátba lövik Booth-t.
Pörgős vágások és szenzációs kameramozgások helyett a téma egy lassú történelmi tablóvá szelídült Robert Redford kezében, aki a zseniális színészgárdát biztos kézzel vezeti végig a néhol kissé – néhol pedig túlzottan is - didaktikus tanmesén, amelynek a vége sem hoz megkönnyebbülést. „Inter arma enim silent leges” – kapjuk a magyarázatot, aminél többet és jobbat csak a végefőcím ad, amelynek zárószáma mindenki fejében sokáig megmarad.
A film hazai bemutatójáról nincs információ.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap