Az abók változtathatták meg Ausztrália időjárását

A 17.századtól érkező európai telepesek az ausztráliai bennszülöttek furcsa szokására figyeltek fel: az abók a száraz évszak hideg hónapjaiban Észak-Ausztrália egyes területein felégették a füves területeket. Az ellenőrzött tüzek célja eredetileg a növényi populáció növekedésének serkentése volt, ám az őslakosok szokatlan gyakorlata nem várt mellékhatást is eredményezhetett, ugyanis a nyár vége ezáltal sokkal szárazabbá és forróbbá vált.

A tudósók körében az égetések állatvilágra gyakorolt katasztrofális hatása eddig is ismert volt, viszont az esetleges időjárási változásokat vitatták. Notaro és kollégái a teljes monszun előtti, alatti, és utáni időjárást vizsgálták novembertől egészen márciusig; szimulációjuk során olyan globális klímamodellt használtak, amely figyelembe vette a tenger, föld, atmoszféra és növényzet közötti kölcsönhatásokat. A kutatócsoport húsz százalékkal csökkentette a növényzet méretét Észak-Ausztráliában, és az így kapott értékeket összevetette az érintetlen növénytakaró alapján kapott eredményekkel.

A csapat a kísérlet eredményeit a Geophysical Research Letters júniusi számában publikálta. A vizsgálatok szerint a novemberi és decemberi hónapokban több mint három centiméterrel csökkenhetett a csapadékmennyiség, ezáltal később kezdődhettek el az élővilág szempontjából létfontosságú esők, melyek egy hosszú száraz időszakot zártak le. A kutatók azt is megállapították hogy a levegő hőmérséklete - vélhetően az égetések közvetett hatásai miatt - 0,5 fokkal emelkedhetett a monszun előtti évszakban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai