Már az ókoriak is érelmeszesedésben szenvedtek

A koszorúér-betegséggel (CAD), más néven szívkoszorúér-betegséggel diagnosztizált hercegnő a 17. dinasztia utolsó fáraója, II. Szekenenré Ta-aa lánya volt, i.e. 1580 és 1550 között élt Thébában (Luxor). Életéről annyit tudni, hogy étrendje gazdag volt zöldségekben és gyümölcsökben, emellett némi állathúst is evett. A Nílus partján termett búza és árpa az ókori Egyiptom két létfontosságú élelmiszerének, a kenyérnek és a sörnek volt az alapanyaga. A transz-zsírsavak és a dohány ekkoriban még ismeretlen volt, az életmód ráadásul sok mozgással párosult.

A nemzetközi konferencia két előadása is a koszorúérről készített CT-vizsgálat meglepő eredményével foglalkozik. A prezentációk a Hórusz-tanulmányon alapulnak, amely 52 múmia érelmeszesedését vizsgálta. Ez utóbbi betegséget majdnem minden második múmián kimutatták, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy a megvizsgált középkorú és idősebb egyiptomiak egészségügyi állapota közel azonos volt. Az érelzáródást húsz, 45 éves körüli múmia esetében mutatták ki.

Ugyan a koszorúér-elmeszesedést három múmián is egyértelműen megállapították, de ezt csak az egyiptomi hercegnő esetében lehetett tisztán bemutatni. A CT-vizsgálat a negyvenes éveiben elhunyt hercegnő három fő koszorúeréből kettőben is érelmeszesedést talált. „Ma ebben az esetben valószínűleg invazív beavatkozásra lenne szükség” – mondta el Gregory S. Thomas, az irvine-i Kaliforniai Egyetem Nukleáris Kardiológiai osztályának vezetője.

„Végeredményben meglepődtünk, annyi érelmeszesedést találtunk. Korábban úgy gondoltuk, hogy ez egy modern kori betegség, de most nyilvánvalóvá vált, hogy már 3500 éve is létezett. Kutatásunk megkérdőjelezi azt a nézetet, miszerint az érelmeszesedés modern betegség” – tette hozzá.

Ha a hercegnő valóban annyira egészségesen táplálkozott és élt, mint amit a vizsgálat sugall, akkor a modern életforma mégis hogyan lehetett ekkora hatással rá? Thomas és kutatótársa, a kairói El Azsar Egyetem munkatársa, Adel Allam erre több lehetséges választ adott. Elképzelhető a genetikai kapcsolat, de lehet, hogy van egy olyan rizikófaktor, vagy egy hiányzó kapocs, amely még nem ismert. Szerintük az étrend sem kizáró ok, lévén hogy egy uralkodó sarjáról van szó, Ahmósze-Merjet-Ámon több "luxuscikket" fogyaszthatott, köztük húst, sajtot, vajat, illetve sót.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?