Tibetben 2900 éve is végeztek agyműtétet
2011. április 27. 13:26
Agyműtétet már legalább 2900 éve végeznek – jelentette ki múlt héten egy Tibet-kutató a tibeti Tripitaka enciklopédia áttanulmányozása után.
Korábban
„Az enciklopédia világosan leírja, hogy mikor és hogyan végeztek agyműtéteket” – mondta el Karma Trinley, a lhászai Tibeti Egyetem segédprofesszora. A tibeti irodalmat, a buddhizmust és kalligráfiát kutató szakember bő négy évtizede, 1970-ben kezdte el tanulmányozni a Tripitakát. „Ebben részletesen lehet olvasni arról, hogy egy indiai orvos hogyan szemléli idősebb sebész kollégáját, amint az agyműtét hajt végre egyik páciensén” – tette hozzá.
A Tripitaka szerint az indiai orvos nem vett részt a műtétben, de a beteg beleegyezésével megtekinthette az operációt. A páciens komoly fejfájással küszködött, s sokszor kemény tárgyakba verte fejét, hogy így enyhítse fájdalmait – írja a könyv. Amikor Tsogyel látta, hogy kollégája egy csipesszel közeledik a beteg agyához, rákiáltott, hogy azt először fel kell forrósítani. „Tsogyel elismert szakember volt, az agysebészeten kívül az összes orvosi eljárást ismerte” – fogalmazott Trinley. „A sebész végül megfogadta tanácsát, a műtét pedig sikeresen lezajlott” – tette hozzá.
A Tripitaka a buddhista írások legkorábbi gyűjteménye. A benne foglalt információkat szóban adták tovább, végül az i.e. 3. században jegyezték fel. A két részből – Gangyur és Dangyur – álló gyűjteményt szankszritból fordították le; a Gangyur a buddhizmus alapítója, Sakjamuni tanításait tartalmazza, míg a második rész a Gangyur interpretációiból áll össze, indiai és tibeti buddhista vezetők, tudósok és fordítók tollából, benne filozófiával, logikával, irodalommal, nyelvészettel, művészetekkel, asztronómiával, orvoslással, építészettel és különböző időszámításokkal.
Az ősi agyműtétekre először 1998-ban találtak utalást: a régészek a Csinghaj-Tibet-medencében egy olyan ember földi maradványát fedezték fel, akinek koponyáján minden valószínűség szerint műtétet végeztek el; a beavatkozásra ötezer évvel ezelőtt került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap