2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem állíthatók helyre teljesen a bámijáni Buddhák

2011. március 16. 11:06 MTI

Szakértők szerint nem állíthatók helyre teljesen az Afganisztán középső vidékén, Bámijánban megsemmisített világhírű Buddha-szobrok, amelyeket 10 éve ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel a "bálványok" elpusztítását elrendelő tálib vezetés parancsára.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete, az UNESCO jelenleg kizártnak tartja, hogy a másfél ezer éves szobrok teljes rekonstruálása megtörténjen - mondta Michael Jansen német archeológus, építészettörténész, aki az UNESCO felkérésére évek óta Bámijánban tevékenykedik a Rajna-Vesztfáliai Műszaki Főiskola csapatával.

A két Buddha-szobor rekonstruálásáról régóta vita folyik, a bámijáni szobrok töredékeit konzerváló és felmérő szakértők azért gyűltek össze, hogy tanácskozzanak a 38, illetve 55 méteres szobrok sorsáról. Az egyeztetésen az a döntés született, hogy nem kerül sor teljes rekonstrukcióra - idézte fel Jansen. Bár a Müncheni Egyetem részéről elhangzottak a teljes restaurálást lehetségesnek tartó vélemények, Jansen szerint ezek nincsenek összhangban a szakértői kör véleményével. A délnémet város egyeteme egyébiránt szintén képviselteti magát a munkacsoportban.

A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bámiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" - mutatott rá korábban Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem tanára. A szakember pár hete arról beszélt, hogy a kisebbik szobor darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelelne a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia.

Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

Afganisztán egykori tálib kormányzata az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bámijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár