Virtuális valóság a középkorból

1420-ban kiadott művében Giovanni Fontana velencei mérnök Castellum Umbrarum (árnyak kastélya) címmel skiccelte fel egy olyan gépezet vázlatát, amely nagyon sokban hasonlít a virtuális valóságokról ma keringő elképzelésekhez – véli Philippe Codognet. A kutató szerint a masina szobáinak falai részben áttetszőek, és azokra mozgó képeket lehetett volna vetíteni.

Fontana az ehhez szükséges „mágikus lámpást” is megtervezte, amely "ördögök és vadak" életnagyságú képeit vetítette volna ki. Codognet szerint mindez a mai CAVE-rendszerekre emlékeztet, ahol mozgóképek és képvetítések hoznak létre szimulált környezetet a látogató számára.

A fenti kép magáért beszél, és még ha a legtöbben úgy is vélik, hogy mindez csupán a fantázia terméke, a korban mindez általános lehetett, hiszen Fontana alig pár évtizeddel előzte meg Leonardo da Vincit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc