Mégsem boszorkányok a mocsári múmiák

"Sajnos eddig mindig a frissen megtalált tetemek vizsgálatára esett a legnagyobb hangsúly" – írta új tanulmányában Moten Ravn, a dániai Viking Hajómúzeum régésze, aki szerint egy átfogó kutatás sokkal előrevezetőbb lett volna. A régész új cikke így 145 testre koncentrál, melyek a korai vaskorból és a kései bronzkorból származnak.

Ez azonban csak egy töredéke az összesnek, hiszen csak Dániában körülbelül 560 test került elő különféle mocsarakból, vagy nedves talajú termőföldekből. A mocsárban lévő savak jól konzerválták a tetemek egy részét, a mohák pedig olyan vegyszereket bocsátottak ki, melyek kimosták a kalciumot a csontokból, ennek hatására azok állaga a gumiéhoz lett hasonló. A mészben gazdag mocsárban talált tetemeknek pedig csak a csontjai maradtak meg.

Moira ír grófnő 1783-ban végzett kutatása szerint ezek a mocsári testek druida szertatások áldozatai voltak. A találgatások azonban tovább folytatódtak, így Niels Petersen történész szerint az 1835-ben előkerült női test a norvég Gunhilde hercegnőé lehetett, akit férje, Harald Blatund fojtatott meg a 19. században. 1907-ben Johanna Mestorf új felfedezést tett: szerinte ezek az emberek kivégzett bűnözök lehettek, mert testüket összekötötték és ruhátlanok voltak. A náci ideológia jegyében praktizáló régészek az 1930-as években kezdtek a mocsártestek kutatásába, és ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a nordikus embertípus is a germánoktól származnak.

Ravn szerint eddig minden tudományos megközelítés korlátokba ütközött, például Grunhilde hercegnőt valószínűleg nem bőrdarabkákban temették el - mint ahogy megtalálták -, valamint az új kutatások kimutatták, hogy a test 2500 éves lehet. Azt a megállapítást, hogy a mocsarakból előkerült tetemek kivégzett bűnözők, Ravn cáfolja, méghozzá azzal, hogy a testeket valóban összekötözték, de ez inkább lehetett a szellemek elleni védekezés, mintsem bűnözők elleni fellépés. A megvizsgált testek 34%-át biztosan boríthatta ruha, de az sem kizárt, hogy a többi testen esetleg ne lett volna. A náci elmélet pedig csak szimplán a fantázia terméke.

A legtöbb régész támogatja azt az álláspontot, miszerint a tetemek nagy részét a Földanyának áldozták fel, és csupán elenyésző azon áldozatok száma, akik gyilkosság vagy baleset kapcsán kerültek a mocsárba. Mivel a holtakat abban az időben javarészt hamvasztották, a mocsártemetésnek valamilyen különleges alkalomnak kellett lennie. Egy alternatív ötlet lehet még Allen Lund történész állítása, miszerint minden mocsári múmia boszorkány lett volna, és azért taszították őket a mocsárba, hogy az élet és a halál közé ragadva ne tudjanak visszatérni kísérteni.

A vizsgált tetemek között vannak nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt. Néhányukat kéreggel és gyapjúval bélelt ruhában temették el, vagy éppen ékszerekkel a szájukban. Ezek mind római kori szokások voltak, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kelta mítoszokban a mocsarak és a tavak gyakran a gyógyulás helyszínét jelentették. A legidősebb test 10 ezer éves lehet, de vannak köztük már modern koriak is.

„Azt, hogy miért temették az embereket mocsárba nem lehet biztosan tudni, de valószínű, hogy nem volt sem tradíció, sem pedig rituális szertartás része. Néhányuk véletlen, néhányuk pedig gyilkosság miatt került bele, de olyanok is lehetnek közöttük, akiktől szimplán így akartak végső búcsút venni” - állítja új tanulmányában a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái