Lánchídi séta a Nemzeti Múzeummal

Mint az intézmény összegzése felidézi, 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. "A magyar reformkor zenei jelképeként is elfogadott Himnusz mellett talán a Lánchíd tekinthető a korszak másik meghatározó szimbólumának, amely Széchenyi István gróf áldozatos munkájának és kitartó lelkesedésének köszönhetően épülhetett meg Pest és Buda között" - olvasható az ajánlóban.

Ennek a mélyebb jelentést is hordozó "kapocsnak" a központi szerepet érzékelteti a Széchenyi világai című kiállítás, amely ez alkalommal túlmutat a Múzeum körúton: szombaton különleges, rendhagyó sétára várnak mindenkit délelőtt 11-kor a híd pesti hídfőjénél, a déli oroszlán alatt, ahonnan Szabó László muzeológus vezetésével járják be az érdeklődők a 19. századi épített ipari örökség egyik legszebb darabját és ismerhetik meg a híd szerepét a főváros és egyben Magyarország fejlődésében. Rossz idő esetén Szabó László a Magyar Nemzeti Múzeum épületében beszél majd a Lánchíd történetéről.

"Délután három órától a Széchenyi világai kiállításban tartunk különleges tárlatvezetést, Széchenyi a mecénás címmel. A programon résztvevők az elsők között tekinthetik meg William Tierney Clarknak a nagyközönség számára eleddig ismeretlen tubákos szelencéjét is, mellyel ezen a napon gazdagodik a tárlat anyaga" - olvasható a közleményben.

A szelencét az alapkőletételi ceremónia előtt rendezett díszebéden, 1842. augusztus 24-én az uralkodó nevében Ferdinánd Károly főherceg ajándékozta William Tierney Clarknak. A korabeli leírások szerint a díszes arany dobozkát gyémántok ékítették, amelyeket ma már csak üvegmásolatok helyettesítenek. Hasonló, ám méretében kisebb és kevésbé ragyogó szelencét kapott Adam Clark is, ennek azonban mára nyoma veszett.

A dobozkát 2009-ben Sandor Vaci magyar származású brit építész kutatta fel, aki az értékes tárgyat először Írországban kereste, hiszen Clark a becses ajándékot végrendeletében családja ír ágának egyik tagjára, Mary Elizabeth Crokerre hagyta (akinek testvére, Bland William Croker részt vett a Lánchíd építésében). A Crokerek hagyatékában azonban nem volt nyoma a szelencének, ám hamarosan kiderült, hogy a Christie's aukciósház 2002-ben lefotózta azt, így sikerült beazonosítani tulajdonosát, a Rómában élő Angelo Rizzolit is, aki most a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Széchenyi világai kiállítás hátralévő időtartamára kölcsönadta az alapkőletétel és a hídépítés emlékét.

A nagyközönség számára eleddig ismeretlen szelence a március 6-ig látogatható tárlat Lánchídnak szentelt termében tekinthető meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?