Felfedező vagy tolvaj volt-e Hiram Bingham?

Hiram Bingham 1875. november 18-án született. Apja misszionárius volt a Csendes-óceán térségében, a hegymászást tőle tanulta. Latin-amerikai történelmet tanított, s 1906-ban végigjárta Simón Bolívar 1809-es, Venezuelából Kolumbiába tartó útját az Andok hegygerincein át, majd 1908-ban Buenos Airestől Limáig utazott a régi spanyol kereskedelmi úton.

1909-24 közt a Yale egyetem történelemtanára volt, 1911-ben ő vezette az egyetem expedícióját, amelynek célja a legendás perui inka város, Vilcabamba megtalálása volt. A korai spanyol krónikák csak igen hiányosan utalnak a város helyére, amelyet Cuzco, az inka főváros közelében sejtettek. Bingham állhatatosságának és bátorságának volt köszönhető a siker, a várost az Urubamba (Vilcanota) folyó felett, Cuzcótól légvonalban vagy 80 km-re észak- nyugatra találta meg, egy meredek hegy gerincén, 1911. július 24-én.

Bingham 1911 augusztusában egy másik fontos inka várost fedezett fel: Vitcost. 1912-ben visszatért és három év során feltárta Machu Picchut. A város 40 hektáros területén egy templom és egy fellegvár található, az utóbbit a meredek hegyoldalon teraszok veszik körül, melyeken valaha növénytermesztés folyt. Machu Picchu, amelybe a spanyol hódítók sosem jutottak el, ma a világörökség része, de nem tudjuk biztosan, mikor volt lakott. Bingham mindvégig azt hitte, hogy Vilcabambát találta meg, a női múmiákat napszüzeknek vélte.

Később politikai pályára lépett, 1922-ben Connecticut állam alkormányzója, 1924-ben kormányzója lett. Erről csakhamar lemondott, hogy a szenátus egy megüresedett helyét betöltse. E posztra 1926-ben újraválasztották. Ezután az üzleti életben működött, majd 1951-ben Truman elnök kinevezte a Civil Service Loyalty Rewiew Board tagjának, itt felforgatási ügyek kivizsgálásában vett részt.

Christopher Heaney , latin-amerikai kutató nemrég megjelent, Aranybölcső (Cradle of Gold) című könyvében kiemeli: Bingham felfedező volt, aki abban hitt, hogy a leleteket el kell vinni az országból, mert a peruiak nem tudnának megfelelően bánni múltjuk ezen darabjaikkal, és csak a Yale védheti meg a nemzet örökségét.

Bingham 1911-ben, indulása előtt még azt nyilatkozta a New York Sunnak, hogy nem elásott kncsek felkutatására indulnak, és bármi, amit találnak, az a perui kormányzat tulajdonát képezi. 1912-es hazatérésekor azonban már olyan tárgyak voltak nála, amiket a perui fizetett munkásokkal ásatott ki – mutatta be 2007-ben a The New York Times. Több ezer koponyát, csontot, vagy épp értékes tárgyat vitt magával, bár ezek között arany és ezüsteszközök nem voltak (azokat egy másik bejelentés szerint Bingham előtt egy német üzletember lopta el a romvárosból).

Idén november 20-án aztán az egyetem bejelentette, hogy visszaadják a tárgyakat, hiszen „az egyetemnek mindig egy ilyen megállapodás volt a vágya”. Mindez persze kicsit falsul hangzik, főként annak fényében, hogy a Yale tavaly minden jogi és bírósági formulát megragadott arra, hogy megakadályozza ezen tárgyak hazatérését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete