Kereszttűzbe került Franco sírja

Egy évvel a spanyol polgárháború (1936-1939) után Franco tábornok úgy döntött, a harcokban elesettek emlékét méltó módon kell ápolni, majd erre a célra a Valle de los Caídos-t jelölték ki. 1959-ben a diktátor úgy határozott, hogy a köztársaságpártiakat is itt kellene eltemetni, ezért a baloldal híveinek földi maradványait áthelyezték és újra eltemették. Mivel az emlékhelyet részben politikai foglyokkal építették, s a hely ikonikus ábrázolásai Franco nemzeti katolicizmusához (nacionalcatolicismo) kötődnek, a Valle de los Caídos-t mindig is a nacionalistákkal azonosították.

„Az a magyarázat, hogy az emlékhely az összes elesettnek állít emléket, történelmileg nem pontos” – mondta el Julian Casanova, a zaragozai egyetem történészprofesszora. „Ez olyan, mintha építenénk egy piramist, s azt mondanánk: ott nem csak a fáraó van eltemetve” – tette hozzá.

Többek között ezzel magyarázható, miért zarándokolt el a hétvégén több ezer spanyol Valle de los Caídos-ba. Sokak számára az alkalom kiváló lehetőség volt arra, hogy egy gyászmise keretében leróják kegyeletüket a diktátor halálának évfordulóján. Megint mások egyenesen Madridból érkeztek a fővárostól mintegy negyven kilométerre levő emlékhelyre, fasiszta dalok és szimbólumok kíséretében. Egy ennél kisebb, de lelkesedésben az előző csoportokhoz felnövő csoport viszont azért demonstrált, hogy felhívja a figyelmet: a kormány továbbra is pénzzel támogatja az emlékhely fenntartását.

A polgárháború nyomait mind a mai napig magán viselő ország idén még egy problémával találta szembe magát: a bazilikát felújítás miatt bezárták. „A legtöbb baj a kőszobrokkal van, köztük a Pietával, amely könnyen széteshet” – mondta egy magát meg nem nevező illetékes.

A kényszerű lépést a Spanyolország egyik leglátogatottabb látványosságának számító Valle de los Caídos-t felkereső turisták tudomásul vették – nem úgy a bazilika fenntartói. Franco 1957-ben kolostort alapított, a bencés szerzetesek pedig évről-évre misét tartottak a templom falai között. Mivel legutóbb ennek a kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, a szabad ég alatt bonyolították le az istentiszteletet.

Sokan úgy látják, hogy a szocialista kormány – amely a történelmi emlékezet törvényével igyekszik „francótlanítani” a spanyol utcákat és köztereket – újra leporolja a kérdést, s a bazilika bezárásával a diktátor kultuszát igyekszik elnyomni.

A spanyol politikai elit is megosztott: egyes pártok múzeummá szeretnék átalakítani az emlékhelyet, míg mások Franco földi maradványait a családi sírban szeretnék látni, a tábornok diktatúrájának áldozatul esettek leszármazottjait képviselő Forum for Historical Memory pedig egyenesen azt tanácsolja: fel kellene robbantani az emlékhelyet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason