Eredeti helyén Michelangelo Dávidja
2010. november 18. 08:42 Discovery News
Magasan, a firenzei katedrálison, egy talapzaton állva látható Michelangelo Dávid szobrának 400 kilogrammos másolata - pontosan, ahogyan 1501-ben azt szerették volna.
Korábban
Dávid eredetileg a tetősoron, több más szoborral együtt, a katedrális keleti végében foglalta volna el méltó helyét. 1504. szeptember 8-án, a szobor helyének kiválasztásáról szóló éles vita után Dávid a Piazza della Signoria fő kapualja mellé került. A szobor végül itt maradt, egészen 1873-ig, amikor jelenlegi helyére, a Galleria dell'Accademia-ba költöztették.
„Ezen a héten felidézzük a 16. századi vitát. Az üveggyapot másolatot odatesszük, ahol a szobor elhelyezésről nyitott diskurzusban Dávidot megemlítették” – mondta el Sergio Risaliti művészettörténész.
A Dávid: a szépség ereje című esemény a Firenze 2010: a kulturális és környezeti örökség nemzetközi hete részeként került megrendezésre. A két olasz szobrász, Agostino di Duccio és Antonio Rossellino által készített, 5,2 méter magas szobor befejezése vízválasztó a reneszánsz művészet történetében, amellyel az akkor 29 éves Michelangelo egycsapásra a kor leghíresebb szobrászává vált.
„Firenze különleges politikai helyzete miatt Dávidot polgári értelemben értékelték. A bibliai figura a köztársasági szabadság szimbóluma lett, amelyet akkoriban minden oldalról veszély fenyegetett” – írja Timothy Verdon amerikai kutató.
A politikai jellegű disputa nem ült el a szobor felállításával, Dávid ugyanis rendre az ellenséges táborok szorításában találta magát: 1527-ben például egy Medici-ellenes felkelés során megdobálták, bal karja pedig három darabra tört. A 19. század közepén megtisztítása során sav érte, majd 1991-ben egy mentálisan beszámíthatatlan művész, Piero Cannata támadt rá kalapáccsal, amelynek következtében egyik lábujja tört le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap