Megtalálták a szegedi vártemplom nyugati főbejáratát
2010. november 17. 14:53 MTI
A szegedi vár udvarán folyó ásatás során megtalálták az egykori vártemplom nyugati főbejáratát, s arra is fény derült, hogy a 15. századi átépítésre nem pusztán esztétikai okok miatt került sor – közölte Fogas Ottó ásatásvezető régész.
Korábban
A hosszú évek óta folyó feltárás során a vártemplom nyugati falának helyzete már nagyjából ismert volt, de az egykori főbejárat maradványait eddig nem sikerült megtalálni – mondta a helyszínen a szakember.
Az öt hete folyó ásatás során azonban előkerültek a kapu maradványai, amely két oldalán díszes pillérek vagy oszlopok állhattak. A terület mélyítése során rábukkantak a templom egykori sarokpilléreinek maradványaira, s az is kiderült, az épület lábazata lényegesen vastagabb a Mátyás-kori falnál. A 13-15. század fordulóján emelt templom nyugati oldalát a 15. századi átépítés során – amikor az oldalkápolna is elkészült – feltehetően egészen a lábazatig visszabontották, s a régi falakat pedig mintegy alapként használva húzták föl az új homlokzatot – magyarázta Fogas Ottó.
A szakemberek korábban azt gondolták, az átépítésre esztétikai okok miatt került sor, most azonban feltételezhető, valamilyen komoly sérülés érhette a templom homlokzatát – például az 1443-as földrengés során. A fal vagy leomlott vagy megrepedt, s ezért volt szükség az átépítésre – tudatta a régész. A feltárás során – amely néhány napon belül, a rossz idő beköszöntével befejeződik – csaknem félszáz sírt is találtak gazdag mellékletekkel, pénzérmékkel, gyűrűkkel, gombokkal és kerámiatöredékekkel – mondta a szakember.
A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult. Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a 18. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, s ekkor közvetlenül a bejárat előtt középkori falak kerültek elő. Így elkezdték el a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén a középkori templom feltárását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.