Bajban vannak az egykori szovjet gyárvárosok

A modernizáció jegyében a kontinensnyi birodalom számos, a bajkalszkihoz hasonló közösséget hozott létre a világtól elzárt szárazföldi területeken. Ma Oroszországnak ugyanis azzal a problémával kell szembenéznie, hogy a helyiek sokszor egyetlen – többnyire halódó – gyártól függenek.

A Bajkál-tó partján fekvő gyárat a Kreml 2008-ban záratta be. A szovjetek a hatvanas évek közepén építették a papírgyárat, amelyet a birodalom széthullása után privatizáltak. A bezárása mellett kardoskodók szerint a már a megépítésekor is elavult technológiával dolgozó üzem évtizedek óta környezetszennyező tevékenységet folytatott, ezért a gyártás beszüntetése időszerű volt.

A több mint kétezer dolgozó – vagy azok szülei és nagyszülei – a kommunizmus évei alatt az állandó lakhely reményében érkezett a Bajkál-tó parti településre. Érthető módon a reményvesztett munkások révedezve tekintenek a múltba, amikor még biztos fizetéssel rendelkeztek, volt tető a fejük a felett, a gyár pedig üdülésre küldte az alkalmazottakat.

A dolgozók nem értenek egyet a becslések szerint a világ édesvízi készletének 20 százalékát tartalmazó Bajkál-tó szennyezésének vádjával sem. Az egyik alkalmazott, Eduard Merkulov szerint rossz döntés volt a szovjetek részéről a tó partjára építeni a gyárat. „Az egyértelmű, hogy egy vegyi anyagokkal dolgozó üzemnek nem szabadott volna ide települni, de most valamit tenni kellene azért, hogy az emberek munkához jussanak” – mondta a férfi.

Oroszországban az egyik legégetőbb probléma a gyárvárosok kérdése, különösen azóta, hogy a gazdasági stagnálás miatt a csökkenő energiaárak megfosztják a központi költségvetést legfőbb bevételi forrásától. A Kremllel szoros kapcsolatot ápoló Oleg Deripaska birtokában levő bajkalszki gyárat 2008-ban zárták be, mivel pénzügyileg veszteséges, a klór, a különböző nehézfémek és más rákkeltő anyagok tárolása pedig környezetkárosító volt.

A helyzetet csak bonyolította, hogy a gyár vezetése több millió dollárral tartozott a dolgozóknak. A tiltakozó megmozdulások végül eredményre vezettek, az üzem engedett a dolgozók követelésének, s kifizette a tartozásokat. Bajkalszk azonban csak egy azon számtalan város közül, amely hasonló problémákkal küzd, ráadásul a település helyzeti előnyét sem tudták kamatoztatni a döntéshozók, a Bajkál-tó ugyanis az egyik fő turistalátványosságnak számít Oroszországban.

Januárban Vlagyimir Putyin miniszterelnök egy huszárvágással kinyittatta a gyárat, de a környezetvédők legnagyobb megdöbbenésére kivette a szabályozások hatálya alól az üzemet, a termelés költségét pedig visszafogta. Ezzel párhuzamosan a dolgozók bérei is meredeken zuhantak, sokan ezért nem látják biztosítottnak jövőjüket – se pedig a gyárét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén