Kheopsz piramisa még mindig titokzatos

Egyiptom a mai napig számtalan érdekességet és rejtélyt tartogat a kutatók számára – vezette fel a Legfőbb Régészeti Tanács (SCA) vezetője a Múlt-kornak adott interjút.

Nemrég olvashattunk a Dzsedi-projekt legújabb robotjáról. Mit vár a kutatástól? Mit találhatnak majd a piramisban?

A Dzsedi-robotot azért küldjük majd a piramisba, hogy megtudjuk, mi rejtőzik a királynői kamra déli alagútjának második, illetve az északi alagút harmadik ajtaja mögött. Egy hónap múlva dől majd el, hogy minderre pontosan mikor kerülhet sor. Véleményem szerint a nagy piramisnak még ma is sok titka van, többek közt ilyen Kheopsz igazi sírkamrájának helye. A Középbirodalomból fennmaradt „Kheopsz és a mágus” című történet szerint ugyanis az uralkodó egy mágus titkait eltanulva építkezett és rejtette el a sírját – talán épp ezen ajtók mögé.

Ha már a nagy piramist emlegettük: nemrég hallottunk a gízai fennsík alatti barlangrendszerről. Milyen régészeti szenzációkkal szolgálhat még a térség?

Persze, folytatjuk a környéken megkezdett ásatásokat is, például így találtuk meg a piramisépítők sírjait is. 1999-ben, majd 2008-09-ben a vezetésemmel feltártuk az Ozirisz-aknát, amely egy kis, 1945-ben Abdel Moneim Abu Bakr egyiptomi régész által felfedezett alagúthoz vezetett. A fő cél azonban egyelőre a Dzsedi-projekt, és az ajtók mögött rejtőző titkok megismerése.

Hogy állnak a kutatások Kleopátra és Marcus Antonius sírjánál? Mikorra és milyen régészeti eredmények várhatók?

Közel öt éve dolgozunk Tapozirisz Magnánál, és az Ízisznek szentelt templom mellett egy hatalmas temetőt fedeztünk fel. 27 sírt és 10 múmiát sikerült kiásnunk, emellett Nagy Sándor, és Kleopátra 22 érméje is előkerült, ahogy az egykori uralkodónőt ábrázoló szoborfejet is kiástuk. Jelenleg földradarral keressük az egykori sír bejáratát.

Alkalmaznak hasonló eszközt a Királyok völgyében is? Várhatjuk újabb királysírok felfedezését?

Persze, mindenképp várható újabb sírok előkerülése a Királyok-völgyében. 2007 óta ásunk ott, és bár több jelentős felfedezést tettünk, még mindig nem ismerjük II. Thotmesz, VIII. Ramszesz, I. Amenhotep, és a 18. dinasztia királynőinek sírhelyeit.

Egy kicsit a kapcsolódó tudományos területekről is ejtsünk szót. Milyen újdonságokat hozott a fáraók maradványainak DNS-tesztje? Hogyan lehet még tovább pontosítani majd a rokonsági viszonyokat?

Az Egyiptomi Múmia Projektben DNS-mintákkal pontosítjuk a múmiák közti rokoni kapcsolatokat, és ez segít, hogy a legtöbb esetében a pontos identitásukat is meghatározzuk. Így sikerült azonosítani Hatsepszut, vagy épp Ehnaton, illetve a Tutanhamon sírjában talált magzatokat, amelyekről kiderült, hogy az egykori uralkodó gyermekei voltak. Jelenleg III. Ramszesz múmiáját és II. Ramszesz családi kapcsolatait vizsgáljuk.

Mindebben komoly segítséget nyújthat majd a piramisok mellett most épülő, egyes szakaszaiban már átadott új múzeum. Mit tart a legfontosabbnak kiemelni ezen épületegyüttes kapcsán?

A Gizai Nagy Egyiptomi Múzeum első és második fázisa mostanra elkészült: ezek a múzeumi raktárak és laboratóriumok épületei, illetve átadtuk az ezeket a múzeumi épületekkel összekötő alagutakat is. A múzeumépület építkezése 2011 februárjában kezdődik majd: a végső cél, hogy 21. századi környezetben mutathassuk be a különböző műtárgyakat, és akár Tutanhamon sírjának pontos másolatát is.

Ezt segítheti majd az egyiptomi műkincsek visszaszerzése ügyében nemrég indított nemzetközi kampány is. Történt-e bármilyen előrelépés az ügyben? Van esély, hogy a rosette-i kő és Nofertiti büsztje is látható lesz majd az új múzeumban?

Mindenekelőtt fontosnak tartom tisztázni, hogy nem szeretnénk minden egyiptomi műtárgyat visszakapni. Csak abban az esetben kérjük vissza, ha bizonyíthatóan (raktárból, sírból, feltárásról) lopott darabokról van szó. Emellett nagyon fontosnak tartjuk az alábbi hat tárgy visszaszolgáltatását, és eredeti környezetben történő bemutatását is: Nofertiti büsztje Berlinből, a rosette-i kő Londonból, Hemiunu szobra Hildesheimből, Ankhaf büsztje Bostonból, II. Ramszesz szobra Torinóból és a Párizsban őrzött denderai zodiákus.

Sikereket remélünk, hiszen az elmúlt 8 évben több mint 5000 műtárgyat sikerült visszaszereznünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült hazahoznunk III. Amenhotep fejét Londonból, I. Ramszesz múmiáját Atlantából, több gyönyörű koporsót Svájcból, vagy épp egy i.e. 500-ból származó sztélét (a visszakövetelt kincsekről további információ itt olvasható).

A tavaly áprilisban a témában rendezett konferenciánkon 25 ország képviselői vettek részt, míg a jövő áprilisra tervezett hasonló tanácskozásra 100 ország képviselői, és az UNESCO vezetői részvételét várjuk majd. A kampány emellett annyira sikeres, hogy egyre többen kérnek tanácsot és útmutatást tőlünk, hogy saját kincseiket miként tudnák ily módon visszaszerezni.

Ön szerint mi volt az elmúlt 10 év szakmailag legfontosabb, illetve leginkább szenzációs egyiptológiai felfedezése?

Szerénytelenül állíthatom, hogy a Bahárija oázis feltárása, és az Arany múmiák völgyének azonosítása.

Végül, de nem utolsósorban: mi a véleménye a magyar egyiptológiáról és a magyar kutatókról?

Véleményem szerint a magyar egyiptológusok jó munkát végeznek, amiből kiváló publikációk születnek. Örülök a munkájuknak.

Köszönjük az interjút!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai