Hangulatjelentések a rendszerváltásról

A Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokban olvashatunk például a FIDESZ megalakulásáról, az MDF Jurta Színházban, a határon túli magyarokért tartott üléséről, a Független Jogvédő Szolgálat 1988. április 6-ai alapító felhívásáról. Részletes ismertetést kapunk az 1988. március 15-ei megemlékezésekről és a június 27-i, az erdélyi magyarságért szervezett felvonulásról, az MSZP megalakulásáról, de a lakosság kedélyét a személyi jövedelemadó bevezetése után tapasztalt reálbér-csökkenésről, a kitudódott korrupciós ügyekről, a futballbunda-botrányról vagy az aktuális külpolitikai eseményekről is.

A szerkesztők igyekeztek a budapesti összesített jelentések mellett helyi szintű (kerületi, üzemi, tömegszervezet) jelentéseket is beválogatni, így az agitáció szélesebb horizontja tárul szemünk elé. A kötet célja nem az volt, hogy akár ők, akár mások a rendszerváltás menetét rekonstruálhassák e dokumentumok révén. Látni és láttatni, megfelelni és megfelelni akarni – ezek a kulcsszavak a hangulatjelentések esetében.

A hangsúly kifejezetten azon van (és ez a forrástípus jellegéből adódik), hogy miképp látták és/vagy láttatták a rendszerváltáshoz vezető eseményeket, a lakosság azokra adott reakcióit, hullámzó hangulatát e dokumentumok keletkeztetői. Sőt: egyáltalán mit véltek fontosnak rögzíteni, miről gondolták, hogy papírra kell vetniük? Akár mert tényleg ezeket a tényezőket érzékelték fontosnak, akár mert azt vélelmezték, hogy ez az elvárás. Amit mi utólag lényegesnek látunk, azt ők talán nem látták annak, de megfordítva is igaz e tétel.

Ez a forrásválogatás tehát nem kíván több, de kevesebb sem lenni, mint sajátos „segédanyag” a rendszerváltás történetének jobb megértéséhez. Mindazonáltal ezek a hangulatjelentések nem csupán színesítik az 1988–1989-ről kialakult képet, de – fentieket nem szem elől tévesztve – fontos források is, hiszen ebből a korból a vezető testületi pártiratok átmentése már esetleges volt, így az utolsó budapesti (és kerületi) vezető testületi ülések tematikáját csak eme iratok segítségével (re)konstruálhatjuk.

Másrészt ezen jelentések nagy részére iratmegsemmisítési kötelezettség vonatkozott, amit a selejtezési szabályok szerint már nem tudtak megtenni, így ténylegesen fontos forrássá lépnek elő a kort vizsgáló történészek számára. Aki pedig laikus szemmel olvassa ezeket a dokumentumokat az e korszakot már megélők közül, az sok ismerős és talán nosztalgikus pillanatot szerezhet magának, a fiatalabb generáció tagjai pedig érdekességként is lapozgathatják az 55 iratot felsorakoztató kötetet.

Hangulatjelentések a fővárosból 1988 októberétől 1989 októberéig. Szerk.: Katona Csaba. Bp., 2010.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?