Az elmúlt századokhoz képest több fa van ma Nagy-Britanniában

Az ENSZ szerint a szigetországban a fás területek aránya a szárazföld 12 százalékát teszi ki, amelyre történészek szerint utoljára az 1750-es években volt példa. A 18. századot követően ugyanis megtizedelték az erdőállományt, mivel a fák kellettek a hajók építéseihez, valamint a puskapor (faszén) előállításához.

A nagyfokú iparosítás és a háborús erőfeszítés miatt az erdővel borított területek aránya az 1920-as évekre öt százalékra csökkent, ez pedig cselekvésre, a vészjósló tendenciák visszafordítására késztette az erdők helyzetével foglalkozó londoni bizottságot. Többek között adóval próbálták elősegíteni a faállomány növelését – ha valaki például két évig birtokol egy erdőt, akkor mentesül az örökösödési illeték alól.

„Az emberek szeretik, ha saját fájuk lehet; az erdőbe belefeledkezhetnek, s például gombászhatnak” – mondta el az egyik aktivista, Hugh Johnson. Ezt a lehetőség ragadta meg Felix Dennis is, aki Warwickshire mellett ezer hektár fát ültetett, amellyel Anglia legnagyobb összefüggő lombhullató erdőjét szerette volna kialakítani.

A bizottság jelentése szerint az elmúlt 15 évben huszonkét százalékkal nőtt a fás területek aránya, de Nagy-Britannia míg így is messze elmarad az európai átlagtól, Németország területét harminc, Franciaországét pedig huszonnyolc százalékban borítja erdő. A prehistorikus időkben ez az arány még hatvan százalék volt a szigetországban, de az állatok legeltetéséhez szükséges területek miatti fakivágások következtében a 11. században tizenöt százalékra zuhant.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig