Az ókori görögök észlelhették elsőként a Halley-üstököst

Arisztotelésztől kezdve az ókori szerzők számtalanszor tettek említést egy szekérderék-méretű meteorról, amely valamikor az i.e. 468 és az i.e. 466 között csapódott be Görögország északi részén. Az esemény sokkolta a helyi lakosságot, a hívatlan égi jövevény pedig egy félévezreden át "turistaattrakció" volt.

A korabeli beszámolók említést tesznek arról is, hogy a becsapódás idején az égbolton egy üstökös volt látható, bár utóbbinak vajmi kevés figyelmet szenteltek. Megjelenése azonban egybeesik a Halley-üstökös feltételezett soros feltűnésével, amely 76 évente látható a Földről.

A Utah állambeli Brigham Young Egyetem két kutatója - Daniel Graham filozófus és Eric Hintz csillagász modellezték a Halley-üstökös pályáját, s ezt egybevetették a korabeli leírásokkal. Az ókori szerzők szerint az üstökös 75 napon át volt látható, s ez idő alatt igen szeles volt az időjárás, az égbolt nyugati részén pedig hullócsillagokat észleltek.

A kutatók kimutatták, hogy a Halley-üstökös maximum 82 napon át - i.e. 466 június 4. és augusztus 25. között lehetett látható. A július 18-tól kezdődő időszakban az adott térségben mindig igen szeles az időjárás, ráadásul ebben a periódusban bolygónk az üstökös csóvája alatt helyezkedett el, amelynek törmeléke "szolgáltathatta" a hullócsillagokat. Mindez természetesen nem bizonyítja, hogy valóban a Halleyről van szó, ám mint Daniel Graham rámutat, a nagy üstökösök ritkák.

Korábban a csillagászok úgy vélték, hogy kínai asztronómusok észlelték elsőként i.e. 240-ben a Halley-üstököst. Amennyiben viszont Daniel Graham és Eric Hintz feltételezése helytálló, a görögök több mint két évszázaddal megelőzték a távol-keleti megfigyelőket. Mint az amerikai kutatók rámutatnak, ez az észlelés fordulópontot jelentett a csillagászat történetében. Plutarkhosz (i.sz. 45-120) említést tesz egy fiatal csillagászról, Klazomenai Anaxagoraszról (i.e. 500-428), aki megjósolta egy meteori becsapódását. Az ókori görög író állítása sok fejtörést okozott a történészeknek, mivel az ilyen csillagászati események meglehetősen ritkák.

Daniel Graham és Eric Hintz a Plutarkhosz által leírtak elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy Anaxagorasz minden bizonnyal nem a meteor becsapódását jósolta meg, csupán kijelentette, hogy az égből kövek hullhatnak alá.

Anaxagorasz korában úgy vélekedtek, hogy az égitestek - a bolygók, a Hold - a levegőnél könnyebb objektumok. Az ókori asztronómus azonban, miután i.e. 478-ban tanúja volt egy napfogyatkozásnak, arra a következtetésre jutott, hogy súlyos, sziklás képződményekről van szó, amelyeket centrifugális erő tart pályájukon. Következésképp a napfogyatkozást a napsugarak útját "blokkoló" Hold okozza. Ez azt is jelentheti, hogy a helyükről "kibillentett" sziklák a Földbe csapódhatnak.

Játszhatott-e a Halley-üstökös szerepet a meteorit becsapódásában? Mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egy üstökös eltéríti pályájáról a Föld közelében elsuhanó aszteroidákat, s bolygónk felé "irányítja" őket. "Az ókori görögök elfogadták az égbolton átszáguldó sziklák létezését, s ezáltal új ismereteket szereztek a világegyetemről" - emelik ki az amerikai kutatók.

A kutatásról a Journal of Cosmology című csillagászati szaklapban jelent meg tanulmány.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett