Bronzkori földvár romjainak feltárása kezdődhet Kapolcson

A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet és a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közösen kezdte meg a munkálatok előkészítését; erősen nehezíti a feladatot, hogy csaknem 18 szakszolgálat engedélye szükséges a kutatás lefolytatásához, mivel civil szervezet a kérelmező, és Nemzeti Park területén vagyunk – mondta Márta István. Hozzátette: a szakemberek elmondása szerint még nem volt példa rá, hogy civil szervezet kérjen engedélyt régészeti feltárásra.

Kapolcs-Királykőn az 1960-as években fedezték fel a bronzkori földvár maradványait, 1-2 tárgyat már találtak, de ásatások nem voltak még a területen – mondta az igazgató, aki elmondta: a tervek szerint a földvár régészeti feltárását interaktív módon be is mutatják majd a közönségnek a következő Művészetek Völgye fesztivál egyik attrakciójaként. Hozzátette: két longobárd sírt már feltártak a területen, ahonnan 18 műtárgy került elő, ezek a veszprémi múzeumban láthatóak. „Szeretnénk, ha az ásatáson talált kincseket helyben mutathatnánk majd be és Kapolcson maradnának”- mondta az igazgató.

Az idei Művészetek Völgye programsorozat részeként az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatói tartottak előadást a tervezett ásatásokról, és rövid áttekintést nyújtottak a hasonló korú és jellegű, sánccal és árokkal övezett erődített települések kutatásáról és jellegzetességeiről.

Szabó Gábor a Bronzkori várak és kincseik nyomában címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a Kapolcs-Királykőn található földvár a kisebb várak csoportjához tartozik, amelyek 5-30 hektáron helyezkednek el. A kutató elmondta, hogy közel tucatnyi, a kapolcsihoz hasolnó bronzkori földvár található a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, melyek az adott környék legmagasabb pontjára épültek. Az előadáson elhangzott: az európai őskor általános jelensége a földből vagy kőből fával épített sánccal és árokkal övezett település, mely az i.e. 15. és 9. század között keletkezett.

Hazánkban Mártaszentimre-Óvár, Tállya-Óvár, Mártaszőlős-Kerekbükk, Várvölgy és Velemszentvid területén lévő bronzkori földvárakban találtak jelentős mennyiségű bronzból és aranyból készült kincset, tárgyakat. Szabó Gábor kiemelte, hogy ezek a sáncművek védték a településrenszert, vagy ipari központokra illetve kereskedelmi utakra utalhatnak. A kutatók többek között a várak funkciójára és kialakulásuk okára keresik a választ.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?