Rejtély a bronzkori földvár mélyén

2010. július 23. 08:15

Körárok nyomát mutatta ki a próbafúrás a százhalombattai földvár bronzkori rétegének legmélyén. A település egy részét, vagy egy szentélyt kerített körbe? A válaszra még legalább egy évtizedig várni kell - tudósít a műemlékem.hu.

Korábban

„Rendkívül jelentős a Magyarország területén lévő bronzkori emlékek között a Százhalombatta határában, a Duna partján található földvár” – mondta el a műemlékem.hu-nak Vicze Magdolna, a Matrica Múzeum és Régészeti Park igazgatója, a feltárás vezetője. „Itt, ahol már egy évtizede ásunk, hat méter vastag a rétegsor, s eddig háromszáz évet sikerült visszafejtenünk az időben.”

A korábbi szondázás kimutatta, hogy a magasparton a megtelepülésre i.e. 2000 táján került sor. A már-már városias települést az eddigi adatok szerint megszakítás nélkül mintegy 800 éven át lakták. „Már ekkor, a bronzkorban is stratégiai jelentősége volt ennek a magaslatnak. A dunai gázlót és így az akkor már komoly távolsági kereskedelmet lehetett ellenőrizni, megsarcolni” – mondta a régész.

„Természetesen a mezőgazdaság jelentette az ittenieknek a fő megélhetési forrást, s ennek emlékei rendre előkerültek. Magok, állatcsontok tanúskodnak az itt élők étkezési szokásairól. A bronzkorban ezen a helyen egy időben egyébként több száz ember élt, így városias településnek tekinthető.”

I.e. 1200 táján azonban eltűntek az emberek a földvárról, kisebb csoportokra szakadva élhettek tovább a környéken. A földvár bronzkori virágzása egybeesik a mükénéi kultúra kialakulásával, majd megroppanásával.

Ám míg a görögöknél a dórok vándorlása volt a hanyatlás kiváltója, a Kárpát-medencében még nem találtak egyértelmű okot, hogy miért tűntek el 3200 évvel ezelőtt az akkor virágzó települések. „Valószínűleg éghajlati változás, majd az ezt követő társadalmi átrendeződés áll a háttérben, de még tovább kell kutatnunk az okokat” – tette hozzá Vicze Magdolna.

A földvárat később ismét benépesítette az ember. A hallstatti kultúra emlékét ma is hosszan elnyúló, magas sánc őrzi és persze a földvártól nem messze található halomsírok, amelyeknek Százhalombatta a nevét köszönheti. A bronzkori és az i.e. 7-6. századi megtelepedés között kapcsolat ugyan nem mutatható ki, ám az eddigi adatok szerint a bronzkori település temetője is a későbbi halomsírok térségében lehetett.

Mit rejt az alsó rétegsor? A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában