Az iraki múlt ma is politikafüggő
2010. július 12. 14:12 The New York Times, MTI
A szekták közötti erőszakos összecsapások napjaiban Maj Abdul Váhab saját szemeivel látta az iskolája udvarán heverő holttesteket. Ám a tanárnőnek nem engedik meg, hogy bármit elmondjon is diákjainak a vallási öldöklésekről, az Irak elleni amerikai támadásról vagy Szaddám Huszein kormányáról, amelyet az offenzíva megdöntött. Tulajdonképpen ő maga sem akar a múlt eseményeivel foglalkozni. "Mintha egyik sem létezne" - mondta a The New York Timesnak az asszony, aki valaha annak a középiskolának volt a diákja, amelynek ma az igazgatónője.
Korábban
Mint sok más iraki, ő sem siet történelmi előadást tartani Szaddám Huszeinről. "Harmincöt éven át volt hatalmon. Ha 35 év múlva belefoglalnák a történelembe, szerintem az még mindig túl korai lenne. Hallani sem akarunk róla" - fejtette ki az igazgatónő.
A kivégzett elnök uralmának több mint három évtizede alatt az oktatás, főleg a történelemtanítás a hatalmat gyakoroló Baath-párt ideológiájának terjesztésére és a diktátor személyének dicsőítésére szolgált. Hét évvel az őt megdöntő háború után Irak történelmének felidézését az ország iskoláiban még mindig akadályozza a politika és az aggodalom, hogy a közelmúlt éppenséggel felélesztheti a véres szektaháborúkat.
"Igyekszünk kerülni a kényes témákat" - hangsúlyozta az amerikai lapnak Hazi Mutlak, az a kormánytisztviselő, akit az iraki tananyag áttekintésével bíztak meg. "Márpedig a 2003-as amerikai invázió kényes téma. Egyes irakiak Szabadság hadműveletnek nevezik, mások viszont megszállásnak. Következésképpen nem foglalkozunk vele".
Az iraki kormány az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete segítségével 2008-ban kezdte meg a tananyag átdolgozását, a folyamat 2012-ig tart. A cél az, hogy az oktatás megfeleljen egy demokratikus társadalom követelményeinek. "A szekták jelentik a fő problémát" - magyarázta Mohamed adzs-Dzsávahri, az oktatási minisztérium tantervosztályának helyettes igazgatója. "Minden szekta el akarja távolítani a könyvekből azt, amivel nem ért egyet".
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Az illetékes arra az iszlámmal foglalkozó tantárgyra utalt, amely történelmi és vallási témák keveréke. Az állami iskolák tantervében szereplő tárgy anyagának átdolgozása még tart. "Itt van például az ima. A síiták ima közben lefelé tartják a kezüket, a szunniták összefonják a karjukat. Melyik stílust ajánljuk?" - vetette fel. A nyilvánvalónak tűnő válasz, hogy mindkettőt, nem egyszerű egy olyan országban, amelyben nemrég még véres konfliktusok voltak a két irányzat hívei között. "A mi társadalmunk még nem részesült olyan nevelésben, amely elfogadhatóvá tenné ezt a fajta nézetkülönbséget" - vélekedett adzs-Dzsávahri.
A középiskolás történelem tankönyvben legfeljebb utalások találhatók "a korábbi rendszerre" vagy "a diktátorra". A szöveg megemlékezik a korábbi hasemita királyságot megdöntő 1958-as puccs előtti iraki politikai elnyomásról, a megmozdulásokról és az elégedetlenségről, és azt mintegy mellékesen a Szaddám Huszein bűnei elleni tiltakozásokhoz hasonlítja, amelyek azt követően törtek ki, hogy 1988-ban a diktátor vegyi fegyvereket vetett be a kurdok ellen, majd az Öbölháború után leverte az 1991-es síita felkelést.
A tankönyv az 1958 előtti helyzetről szólva megjegyzi, hogy "az iraki városokban tüntetések voltak, lázadások törtek ki a hatóságok ellen, és ingatag helyzet alakult ki." Aztán a szövegben később az olvasható, hogy "az pontosan olyan volt, mint ami az országban a diktátor idején történt." Az amerikai invázióról nem tesz említést a tankönyv.
Amikor az órán valaki megemlíti a háborút, vannak tanárok, akik gyorsan más témára terelik a szót. Mások viszont pártolják a vitát, még ha az túl megy is azon a határon, amelyet megszabtak az illetékesek. "Igenis néha vitatkoznunk kell erről" - érvelt Vaszán Mahmod, a bagdadi Al Ahrár lánygimnázium tanárnője. "Amikor az amerikai támadásról beszélek, én megszállásnak, nem felszabadításnak nevezem".
Hutham Huszein, aki a modern Európa történelmét oktatja, bevallotta a lapnak, hogy amikor a gyarmatosításról van szó, ő az amerikai inváziót hozza fel példaként. "Beszélünk francia gyarmatosításról, brit gyarmatosításról, miért ne beszélhetnénk amerikai gyarmatosításról?!" - szögezte le.
Az iraki kultúra története évezredekre nyúlik vissza, az ország az ókori Mezopotámia jelentős részét magában foglalja. A mai történelemkönyvekből ugyanakkor töröltek minden utalást a Szaddám Huszein-korszakra. "Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a könyvek rosszabbak, mint azelőtt" - jelentette ki Muhamed Kámil, a bagdadi Musztansziríja Egyetem történelmi fakultásának elnöke.
Az előző rezsim idején a 20. század történelme teljes mértékben propaganda volt, a diktátor képe díszített minden tankönyvet, de egyes oktatók szerint a régi történelmi korszakokat korábban sokkal mélyebben dolgozták fel, mint az új tananyagban. Az érzékeny pontok kerülésének és a multikulturális megközelítésnek szellemében, illetve a korábban oktatott arab nacionalizmussal való tudatos szakítás jegyében tömörítették a történelem régi periódusait, és új témákat csatoltak a tananyaghoz.
Az iszlamisták a térség történelmének a 7. században élt Mohamed próféta utáni részét helyezik előtérbe. "A múltban Irak régi, ókori civilizációját tanítottuk" - idézte fel Hutham Huszein, aki történelemtanár. "Én Mezopotámiáról, a civilizáció bölcsőjéről, Egyiptomról és Szíriáról szeretnék továbbra is beszélni. Most viszont hozzácsapták a buddhizmust és a hinduizmust. De hát ezeknek mi közük hozzánk?" Hüvelykujját és mutatóujját mintegy öt centire szétnyitva mutatja, hogy milyen vastag volt a régi történelemtankönyv. Az új, amely Bagdad 1258-as mongol ostromától napjainkig dolgozza fel a múltat, összesen 96 oldal.
Szaddám Huszein diktatúrájában a történelem az államhatalom érdekeit szolgálta. Irak fiatal demokráciájában másként, de a jelek szerint megint csak a politikához kapcsolódik. Mutlak, akinek feladata Irak tankönyveinek demokratizálása, úgy fogalmaz, hogy az oktatási minisztérium célja "az iraki nép egyesítésének eszközévé tenni a történelemoktatást".
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Egyesült Államok](/ih0Ax/label/.cut-640x400/76.jpg)
Egyesült Államok
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam
- Gyermekkatonákat is harcra fogtak Okinava japán védői
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Óriási rémületet váltott ki a mozitermekben Spielberg kasszasikere, a Cápa
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Teljesen belerokkant a japán flotta a filippínó-tengeri csatába
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.