A kommunizmus áldozatai után kutatnak Szerbiában

A Vecernje Novosti című szerb napilap értesülései szerint a kormány döntött az ügyben. "Ily módon ismét megerősítjük, hogy megvan a politikai akarat ahhoz, hogy jóvátegyük a történelmi igazságtalanságokat, amelyeket az állam követett el polgárai ellen" - mondta Srdjan Sreckovic, a diaszpóra ügyeinek minisztere az újságban megjelent nyilatkozatában.

Tavaly létrehoztak egy állami bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kutassa fel a háború utáni kommunista rendszer által meggyilkolt emberek maradványait rejtő tömegsírokat. A testület azt tervezi, hogy a délkelet-szerbiai Zajecar város környékén lévő tömegsírt tárják fel először.

Srdjan Cvetkovic belgrádi történész korábbi tanulmánya szerint 1944 és 1946 között a kommunista hatóságok tízezreket lőttek agyon bírói ítélet nélkül szerte az országban. A történész 60 és 80 ezer közé becsüli az áldozatok számát, és a tetemeket több száz tömegsírban rejthették el. Belgrádtól délre kereken 35 ezer embert öltek meg, a Vajdaságban pedig 40-45 ezer embert lőttek agyon.

A Vajdaságma.info délvidéki hírportál emlékeztetett arra, hogy levéltárak eddig korlátozták a hozzáférést az 1944-45-ös katonai közigazgatás időszakát kutató történészek számára. A katonai levéltárak, amelyek a legtöbb titkot rejtik, eddig semmilyen dokumentumot nem adtak ki a kutatóknak. A hírportál szerint a szerb kormány döntése óriási előrelépést jelenthet a történtek feltárásában.

A hivatalos jugoszláv történetírás szerint az akkori Jugoszláviában, a második világháború időszakában 1.700.000 embert öltek meg, és ezt a veszteséget teljes egészében a megszállók számlájára írták. A történészek közül viszont ma többen is azt feltételezik, hogy a legtöbb embert tulajdonképpen nem a háborúban, hanem a titói korszak első éveiben végezték ki a kommunista titkosrendőrség, az Ozna emberei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait