Festője humanizálta a radikális forradalmárt
2010. április 28. 09:07 Fekete István
A szocialista realizmus egyik előfutárának tartják a Lenin ábrázolásáról elhíresült Iszaak Brodszkijt, noha a festő sok tekintetben inkább még a 19. század kritikai-realista iskolához tartozott. A művész a Vlagyimir Iljicsről készült egyik legismertebb képével nem a romantikus, magasztos elemeket népszerűsítette, hanem inkább a forradalmár humanizálásához járult hozzá.
Korábban
Brodszkij 1884-ben egy kis közép-ukrajnai faluban született, művészeti tanulmányokat előbb Odesszában, majd Szentpéterváron folytatott. 1916-ban csatlakozott a Zsidó Társaság a Művészetek Támogatásáért elnevezésű csoporthoz. Brodszkij több más orosz festővel is szoros kapcsolatot ápolt, akik közül kiemelkedik mentora, Ilja Repinhez fűződő barátsága. A képzőművész lelkes műgyűjtő hírében állt, s számos festményt adományozott szülőföldje, Ukrajna számára, de a felajánlások révén az évek során sok más neves múzeum gyűjteménye is folyamatosan gyarapodott.
A festő olyan elismert orosz művészek munkáit gyűjtötte össze, mint a már említett Repin, Valentyin Szerov, Mihail Vrubel, vagy éppen Borisz Kusztodijev. Brodszkij halála után a művésznek a szentpétervári Művészetek Terén található egykori lakóháza helyén nemzeti múzeumot alakítottak ki, amely még ma is fogadja a látogatókat. Brodszkij érdemeit a legmagasabb szinteken is elismertek: többek között megkapta az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság Megbecsült Művésze címet, illetve volt az Orosz Művészek Uniójának tagja is, amelynek első elnöke Kuzma Petrov-Vodkin volt.
Brodszkij
Brodszkij volt az első festő, akit a legmagasabb szovjet érdemrenddel, a Lenin-renddel tüntettek ki. 1934-ben az Összorosz Művészeti Akadémia igazgatói székét foglalhatta el, az ezt követő öt évben pedig a nevével fémjelzett alkotóműhelyt vezette, ahol olyan, később nagy hírnévre szert tevő orosz művészek próbálgatták szárnyaikat, mint Nyikolaj Timkov vagy Alekszandr Laktyonov.
A szocialista realizmus 1932-ben vált hivatalosan pártpolitikai irányelvvé, miután Sztálin a kommunista párt XVII. kongresszusát követően kihirdette „Az irodalmi és művészeti szervezetek átalakításáról” szóló dekrétumát. Ezzel egy időben megalakították a moszkvai és leningrádi művészek szövetségét, amely a szovjet művészet nyitányát jelentette. A leningrádiak első kiállítása (1935) fontos mérföldkő volt a szocreál művészet történetében, amelynek egyik „alapító atyja” maga Brodszkij volt.
Brodszkij kedvelt témája az orosz polgárháború, a bolsevik forradalom, illetve a Szovjetunió mindennapi élete volt, de a művészt elsősorban, mint Lenin megörökítőjeként tartják számon, aki az Orosz Forradalmi Művészek Szövetségének tagjaként számos képet festett a forradalmárról. 1920-ban felkérték Brodszkijt, hogy vigye vászonra a Kommunista Internacionálé megnyitó ülését, de a monumentális alkotást végül a kiállítást követően néhány év múlva kivonták a forgalomból, mondván, azon olyan forradalmárok is rajta voltak, akik már nemkívánatos személyeknek minősültek.
Lenin a Szmolnijban
Brodszkij igyekezett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az egyik legismertebb Lenin-képe, amin a forradalmár éppen dolgozószobájában ír, már mentes a magasztos motívumoktól, s inkább a 19. század kritikai-realista munkák jegyeit viseli magán. A festmény a lenini intelmek egyik esszenciája: „A művészet az emberekhez tartozik, amelynek a széles, alkotó tömegekben kell gyökeret eresztenie. A népeknek kell megérteni és nekik kell szeretniük is (a művészeteket).”
A posztumusz V.I. Lenin a Szmolnijban című alkotással (a kép 1930-ra datálódik, tehát hat évvel Lenin halála után készült el) a művész nem csupán a párt által támasztott tartalmi és formai követelményeknek kívánt megfelelni. A Lenin-kép egyik deklarált célja az volt, hogy a néző előtt tudatosodjon: a szovjet vezetők öntudatosak, akik felelősségteljesen irányítják a birodalom népeit. Annak ellenére, hogy Brodszkij inkább a fotográfiaszerű ábrázolást vallotta magáénak, s ezzel igyekezett a szocialista realizmus romantikus stílusjegyeitől megszabadítania munkáit, nagyban hozzájárult a későbbi irányzat formálásához, amelynek stílusjegyei már tanítványának, Vlagyimir Szerov festményeiben is tetten érhetőek.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![1956](/ih0Ax/label/.cut-640x400/8.jpg)
1956
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.