Különleges temetkezést rejtett a neolit sírgödör

A közel 4 hektáros terület különböző korok élőhelyeit őrizte. A feltárások során neolit, korai bronzkor, és a korai vaskor lakóépületei, és egyéb objektumai kerültek elő. A legrégibbnek a neolit leletek bizonyultak, amelyek a vékony rétegben maradtak meg, ugyanakkor igen ősi – mintegy i. e. 5000 körüli - mezőgazdasági közösségek jelenlétéről árulkodtak. A területen a 2. évezred eleji korai bronzkor is képviseltette magát, az egyik árokban egy kis tárolóedényt találtak. Az ebből a periódusból származó leletek eddig csak elvétve fordultak elő a régióban. Végül a sort a korai vaskor (i. e. 8. század) leletei zárták, amelyek közül a finoman díszített edényeket és a fémtárgyakat – késpenge, nyílcsúcs - érdemes kiemelni.

Az ásatás legizgalmasabb leletét a késő neolit temetkezések jelentették. Sírhelyként a tárolásra, raktározásra alkalmas gödröket használták, ez általában bevett gyakorlat volt. A régészek Gougenheim-ben 44 így elhantolt csontváz maradványait tárták fel, felnőtteket és gyermekeket egyaránt. Volt olyan gödör, ahonnan csak egy, míg máshonnan három csontváz került elő. Néhány temetkezés különlegessége miatt nagyobb figyelmet érdemelt. Az egyik sírgödörben például két holttestet ülve helyeztek el, az egyiknek a kezét a fejéhez emelték. Egy másik veremben fekvő holttest teljesen természetellenes pozíciót őrzött meg (térdeivel a fejét érintette). Az ilyen jellegű temetkezések máshonnan már ismertek voltak, de a Rajna felső völgyében még sohasem sikerült kimutatni.

A felfedezés jelentősége egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a maradványok igen jó állapotban kerültek elő. Ennek köszönhetően a régészek tanulmányozni tudják a korszak halotti szokásait, lehetővé válhat annak megfigyelése, hogy az újkőkor embere milyen testtartásban és hogyan helyezte végső nyugalomra halottait. Természetesen nem szabad kizárni azt, hogy a csontok egy része „post mortem” is elmozdulhatott, de ez a pozíciók sokféleségén érdemben nem változtat.

A testtartás részletes elemzése számos újabb kérdést vet fel: az eddigi kutatások rávilágítottak arra, hogy a halál titokzatos, érthetetlen jelenség lehetett a neolitikus emberek számára, erre az időszakra már kialakulhattak bizonyos elképzelések olyan kérdésekkel kapcsolatban, hogy a meghalt személyek hová kerülhetnek, mi történhet velük, illetve visszatérhetnek-e. A túlvilágra vonatkozó elképzelések a közösségi tudat részét alkották. A Gougenheim mellett talált temetkezések rítusának vizsgálata tovább árnyalhatja az eddig kialakított képet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról