Ultramodern Chopin-múzeum nyílt Varsóban

Tematikus termek

Az 1810-ben Varsó közelében, Zelazowa Wolában született zeneszerző emigrációban halt meg 1849-ben Párizsban. Halálát az akkori diagnózis szerint tüdővész okozta, de egyes szakértők ma inkább a cisztás fibrózist tartják valószínűnek. Holttestét a párizsi Pere Lachaise temetőben temették el, de szívét hazaküldték Lengyelországba. Egy alkohollal töltött kristályurnában pihen a varsói Szent Kereszt-templomban. Emléktábláján Máté evangéliumából olvasható idézet: "Mert ahol az ember kincse van, ott a szíve is."

Sajtójelentések szerint az alaposan felújított és átalakított Ostrogski-palotában működő Chopin-múzeumot Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter "Európa, sőt a világ legmodernebb életrajzi múzeumaként" méltatta az ünnepélyes megnyitón. "A megszámlálhatatlanul sok képernyőnek, kivetítőnek és hangszórónak köszönhetően a látogatók saját igényüknek és befogadóképességüknek megfelelő útvonalat követhetnek" - magyarázza Alicja Knast kurátor. Az érdeklődők egy olyan chipkártyával "aktiválhatják" a kiállítás különböző elemeit, amely egyszerre szolgál belépőjegyként, illetve a képi és hangi eszközöket tetszés szerint bekapcsoló kulcsként. Az egyik, érintőképernyőkkel ellátott teremben a zeneszerzővel és korával a gyerekek is megismerkedhetnek, kényelmes párnákon ülve navigálhatnak a korszerű monitorokon.

Bár a múzeum a romantika nagy zeneszerzőjéhez köthető tárgyak legnagyobb gyűjteményével büszkélkedhet - számos személyes holmi mellett műveinek eredeti kézirataival és kiadásaival, levelekkel, portrékkal, életrajzi művekkel -, a kurátoroknak komoly kihívást jelentett, hogy sok tárgy elveszett az idők folyamán: levelek, amelyeket azok a nők semmisítettek meg, akiket gyengéd szálak fűztek a művészhez, vagy azok a holmik, amelyek a II. világháborúban pusztultak el. A kurátor közlése szerint a lengyel hatóságok már 1899-ben hozzákezdtek összegyűjteni a zenei partitúrákat, vázlatokat és egyéb tárgyakat, és a gyűjtés napjainkban is folytatódik világszerte az árveréseken.

A múzeumban Chopin életének különböző aspektusait szemléltető, tematikus terek váltják egymást. A párizsi szalonok világát bemutató terem fő látványossága a művész utolsó zongorája, amelyet a neves zongorakészítő, Ignace Pleyel készített. A látogatók megtudják, hogy a zeneszerző Párizsban zongoraleckékből élt - nagyra becsült tanár volt, és a legdrágább a városban. Egy másik terem életre kelti azokat az időket, amelyeket Nohant-ban, Aurore Dupin franciaországi kastélyában töltött. Aurore Dupin - vagy ismertebb írói nevén George Sand - nyolc éven át volt élettársa. A termet madárcsicsergés tölti be, felidézve azt a természeti környezetet, amelyben Chopin néhány remekműve született.

Kiállították azt a damasztkeszkenőt is, amelyre Sand kedvese nevének kezdőbetűit hímezte. A Nohant-ban komponált műveket maguk a látogatók szólaltathatják meg az egyes darabok címét viselő táblaszerű lapok kihúzásával. Az utolsó termet a művész halálának szentelték: sötét helyiség, amelyben elnémul a múzeum nagy részét betöltő zene. Látható a Chopin élettelen arcáról készült, gipsz halotti maszk, a párizsi gyászszertartásra szóló meghívó és egy barna hajtincs is, amelyet családja őrzött meg.

A varsói Chopin-múzeumba a belépőjegy 22 zlotyba (körülbelül 1500 forintba) kerül, elővételben lehet megvásárolni a múzeum pénztáránál vagy megrendelni az interneten.

1. Bepillantás a zeneszerző világába
2. Tematikus termek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”