Áttörés a leletek korának meghatározásában

"Hatalmas jelentőségű eredményről van szó, hiszen végre teljesen ki tudjuk használni a radiokarbon-módszer adta technikai lehetőségeket. A megfelelő kalibrációs görbe híján a műszereink hiába működtek pontosan 50 ezer évre visszamenőleg, a huszonkétezer évnél régebbi leletekben mért adatokat nem tudtuk naptári évekre vetíteni" – mondta az mta.hu-nak Dr. Molnár Mihály, az MTA ATOMKI Környezetanalitikai Laboratóriumának laborvezető-helyettese.

Az IntCal nemzetközi munkacsoport eredményét a szakma nemzetközi lapjában, a Radiocarbon folyóiratban közölték. Az IntCal központja a belfasti Queen’s University-n található, de világszerte több mint húsz intézet és kutatócsoport vett részt abban a munkában, amelynek eredménye a tudomány számos területére lehet jelentős hatással.

Kalibrációs görbére azért van szükség, mert az ideális, elméleti viszonyokhoz képest számos olyan körülmény fordul elő a Földön, amit a mérési eredmények értékelésénél figyelembe kell venni. A radiokarbon-módszer elmélete azt feltételezi, hogy a levegőben jelen lévő és így például az élő szervezetekben megkötött szénizotópok mennyisége a Földön állandó. Valójában ezt az értéket több tényező is befolyásolhatja. Elsősorban a levegőben fellelhető széndioxid mennyiségének változásai tehetik a mérést pontatlanná. Emellett a naptevékenységek is kisebb ingadozásokat okozhatnak az izotópok keletkezését előidéző kozmikus sugárzás erősségében.

Mivel ezeket a hatásokat évezredekre visszamenően szinte képtelenség kiszámolni, a mérésekben meghatározott úgynevezett konvencionális radiokarbon kort egy kalibrációs görbe segítségével kell korrigálni. Ennek megállapításához azonban pusztán empirikus módszereket használtak: a fák évgyűrűi alapján igazították a mérések értékeit a valós évszámokhoz.

Dr. Molnár Mihálytól szerint már a 70’es évek óta folynak azok az aprólékos mérések, amelyekkel a különböző, nagy pontosságú lerakódásokat mutató leleteken keresztül pontosítják a radiokarbon kormeghatározás eredményeit. A görbe határait először tizenkétezer évre tolták ki kizárólag a fák évgyűrűinek vizsgálatával, majd később korallokon végzett vizsgálatokkal jutottak el a 2004-es, huszonkétezer éves határig. Az IntCal kutatói szerint az új görbe nem csak a mérés határait tolta ki, hanem jelentős mértékben javított a dátumozások pontosságán is.

A radiokarbonos kormeghatározás fejlődése számos tudományág vizsgálataiban hozhat áttörést. A régészek mellett a geológusok is profitálhatnak az új, pontosabb mérésekből, de nem kérdés, hogy az átfogóbb kutatási területeknek, így a klímakutatásnak is nagy lökést adhat az új kalibrációs görbe.

A teljes cikk az MTA oldalán

A kutatási beszámoló a Science Daily tudósításában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország