2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Új módszerrel datálják a barlangrajzokat

2008. október 9. 10:02 The Daily Telegraph

A Bristoli Egyetem kutatói egy új módszert dolgoztak ki a barlangrajzok datálására: szerintük mostantól minden korábbinál pontosabban megállapíthatják, hogy mikor készültek a prehisztorikus művészeti alkotások.

Az egyetem Régészeti és Antropológiai Tanszékének munkatársai Spanyolország északi részén gyűjtöttek mintákat több mint 20 barlangból, és most az új módszerrel - amely az urán radioaktív bomlásán, és tóriummá alakulásán alapul - megpróbálják megállapítani a képek készítésének pontos dátumát.

A projekt vezetője, Dr. Alistair Pike szerint ezek a festmények jelentik a legközvetlenebb kapcsolatot a 40-15 ezer évvel ezelőtt élt emberekkel, ám datálásuk eddig hihetetlenül nehéznek bizonyult. Hagyományosan a falakról vett pigmenteket radiokarbon teszteknek vetik alá, ám ez tönkreteheti a képeket, és a minták sem használhatók többet. Ráadásul a festékanyag vizsgálata csak annak készítési idejét, és nem a freskók festésének dátumát árulja el.

A mostani eljárás azonban egészen más: a kutatók ugyanis a krétaminták helyett az évezredek alatt a képekre rakódott kalcitrétegeket elemzik. A teszteket eredetileg a barlangi kőzetek korának megállapítására alkalmazták, ám hamar kiderült, hogy ennél jóval többre is alkalmazható. A mintákat ugyanis az urán-tórium bomlási arány megállapításával minden eddiginél pontosabban tudják elhelyezni az időben. Tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak a hasonló vizsgálatok - mondta el Pablo Arias, a Cantabriai Egyetem barlangfestészeti szakértője

A vizsgálatok meglepő eredménnyel szolgáltak: a tesztek arra is fényt derítettek, hogy a képeken a legtöbb esetben több száz nemzedék dolgozhatott, így egy átlagos barlangfestmény akár 20 ezer évig is készülhetett. A forma és a tartalom persze folyamatosan változott, és az újabb festők mindig felülfestették, frissítették, és korszerű szín- és formavilággal egészítették ki az eredeti képeket.

A vizsgálatok során sikeresen elemezték az altamirai barlangok festményeit, és ezek alapján kiderült, hogy a paleolitikum Sixtus kápolnája nevet viselő hely képei például átlagban 14 ezer évesek lehetnek. A tanulmány szerint ott a legrégibb mintákat 25-35 ezer évvel ezelőtt festhették, míg a legfiatalabb ábra csupán 11 ezer éves.

A szakértők reményei szerint a technológiával végre új részletekkel gazdagodhatunk az emberiség európai történelmével kapcsolatban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár