2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Igazolták Einstein közel százéves jóslatát

2010. február 18. 12:12 MTI

Tízezerszer pontosabban igazolta egy tanulmány Albert Einstein 1915-ből származó általános relativitáselméletének egyik alapvető jóslatát, mint az amerikai űrhivatal (NASA) 1976-ban - áll egy szerdán közzétett cikkben.

"Az eredmények ismét igazolják, hogy Einsteinnek a világot leíró elmélete - amelyben kijelenti, hogy a gravitáció megváltozása befolyásolja az idő múlását - megállja a helyét" - hangsúlyozta a kaliforniai Berkeley Egyetem által kibocsátott közlemény.

Már korábban bebizonyosodott, hogy a repülőgépek és rakéták fedélzetén az órák lassabban tiktakolnak a gyorsulás miatt bekövetkező gravitációnövekedés miatt, mint a Föld felszínén. 1976-ban a NASA által végzett kísérlet során nagyobb pontossággal ki is számolták ennek mértékét. "Ez korántsem elméleti kérdés: az új eredmények összefüggenek a GPS-rendszerek műholdjaival, amelyek ultrapontos órákat követelnek meg" - mondta Holger Müller (Berkeley Egyetem), a kutatás vezetője.

A Nature című folyóiratban publikált tanulmányban Müller és csoportja leszögezi, hogy a GPS-műholdak "képesek milliméteres pontosságú helyzetmeghatározásra" a fedélzetükön lévő legjobb atomórák segítségével. Ez azonban már egyméteres magasságnövekedéssel is veszít pontosságából, mivel a Föld középpontjától való távolodás csökkenti a gravitációt. "És mivel egyre pontosabb órákra van szükség, ezért a gravitáció hatásait is egyre pontosabban kell megismernünk" - tette hozzá Müller.

A csoport kísérletében céziumatomokat "ejtettek csapdába" mintegy 0,3 másodpercre hideg lézer segítségével. (A céziumatom magjának két energiaállapota közti rezgés frekvenciájával méri az időt az atomóra.) A nyugvóponton lévő és a gravitáció miatt 0,1 millimétert zuhanó atomok idejének múlása közötti idő extrém pontossággal mérhető - a másodperc töredéke, amelynek leírásához az egyes elé 28 nullát kell írnunk.

Ezt elképzelnünk nagyon nehéz, ezért Holger Müller egy más időskálával igyekszik a kísérletet megértetni. "Ha az atom zuhanása 14 milliárd évig tartana (a 0,3 másodperc helyett), akkor az idők között mérhető különbség már 0,01 másodperc lenne, és a mértéke pedig 60 pikoszekundum (a másodperc tízezermilliomod része). Ennyi idő alatt a fény nagyjából egy cm-es távolságot tesz meg" - mondta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár