A római díszpáncéloknak nem volt harci értékük
2010. február 17. 09:30 MTI
A római díszpáncéloknak, tekintve, hogy igen vékony lemezből készültek, nem volt harci értékük, kizárólag a díszítés célját szolgálták - hangsúlyozta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.
Korábban
A történész abból az alkalomból nyilatkozott, hogy csütörtökön a Tárgyak az ókorból előadássorozat keretében a római díszpáncélokról beszél a Gólyavárban. Ismertetése szerint már a 19. század első felében felfigyeltek a kutatók az egykori római határvidék, a limes mentén előkerülő, reliefekkel díszített bronztárgyakra, de csak 1924-ben kezdte egységesen kezelni egy német kutató ezeket a fegyverzeti tartozékokat, díszpáncélnak nevezve el őket.
1952-ben Harald von Petrikovits osztrák régész egy németországi leletegyüttes révén jött rá, hogy a tartozékokat lovas játékok, az úgynevezett Trója-lovaglás alkalmával használták. Az ókori szerzők részletesen leírják a nemes ifjak által végzett lovas gyakorlatokat: körkörösen haladva, meghatározott pontokon fordulatot kellett végrehajtaniuk a lovakkal, vagy dárdát elhajítaniuk hátukról. E gyakorlatok a katonaságnál is meghonosodtak.
Fennmarad Hadrianus császár kőbe vésett beszéde, amelyet a Lambaesisben (ma Lambese, Algéria) állomásozó légió hadgyakorlatát megszemlélve mondott. "Külön megdicsérte a katonákat azért az egységért, amelyet az álarcban végrehajtott lovaglás, illetve dárdahajítás során mutattak" - emelte ki Borhy László.
Mint kifejtette, a katonákat és lovaikat egyaránt díszpáncélba öltöztették. A légiósok sisakot, maszkot és mellpáncélt viseltek. Az utóbbi azonban nem a filmekből ismert, a teljes felsőtestet, mellkast, hasat és hátat borító páncél volt, hanem csupán egy 18-20 centiméter hosszú és 15 centiméter széles, a nyakkivágásnál félkörben ívelő bronzlemezt jelentett. A felszereléshez tartozott még lábvért, térdvédő és a pajzs közepére illesztett pajzsdudor. A ló fejére díszes fejvértet illesztettek, szügyét pedig egy 30-35 centiméter átmérőjű bronzkorong ékesítette. A díszpáncélok reliefjén a római mitológia katonasághoz kapcsolódó istenalakjai jelentek meg, illetve a katonai győzelmi szimbolika, például a légiót jelképező sas vagy egy-egy csapat címerállata. Ismertek bajelhárító motívumok is.
"Lévén a katonaság veszélyes szakma, megpróbáltak olyan bajelhárító elemeket megjeleníteni a díszfegyvereken, amelyek hitük szerint megvédték viselőjüket" - jegyezte meg a régész, hozzáfűzve, hogy Harald von Petrikovits a sisak és a maszk két típusát különítette el: az egyik Nagy Sándor hajviseletét és a portrékról ismert arcvonásait utánozta, a másikra keleties "frizura" és női arcvonások voltak jellemzőek. Ezeket magukra öltve, a görögök és az amazonok harcát játszották el a katonák..
Mivel a díszpáncélokon a sírköveken megszokott szimbolika néhány eleme is szerepel, valószínűleg katonai temetéseken is viselhették a légiósok, de magukra öltötték különleges alkalmakkor, például a császár jelenlétében vagy kitüntetések osztásakor is. "E páncélok harcban való használhatatlanságát domborítja ki egy ókori szerző is, aki leírja, hogy Septimus Severus császár, miután különböző csapatok elpártoltak tőle, Rómába hívta őket kitüntetés osztására. A katonák az alkalomra díszfegyverzetben jelentek meg, ennek következtében egyszerűen lefegyverezték őket, mivel olyan öltözéket viseltek, amelyben nem voltak képesek védekezni" - mondta az egyetemi tanár.
Kitért arra is, hogy miért tekinthetők a díszpáncélok történelmi forrásnak. "Egyrészt a katonák hitvilágára vonatkozó információt tartalmaznak, másrészt a díszpáncélokon feliratok is találhatók, amelyek alapján tudjuk, hogy mely csapat számára készültek. Információértékkel bírnak a díszpáncélok abból a szempontból is, hogy történelmi források szintén megemlítik őket, tehát a rómaiak korában valóban létező, ismert és funkciójukat tekintve jól lehatárolható tárgycsoportnak tekinthetők" - összegezte Borhy László.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap