Az orosz kommunisták szerint németek mészároltak Katynban
2010. február 12. 14:25 MTI
A katyni mészárlás hátterének tisztázására az orosz kommunisták pénteken az állami dumában parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolták.
Korábban
Viktor Iljuhin képviselő, aki a javaslatot előterjesztette, ezt azzal indokolta, hogy sikerült olyan dokumentumokat találniuk, amelyek azt támasztják alá, hogy a lengyel hadifoglyokat németek mészárolták le. Hozzátette, hogy az európai emberi jogi bírósághoz több mint 70 keresetet nyújtottak be a meggyilkolt lengyelek hozzátartozói, s az általuk követelt összeg meghaladja a 100 milliárd dollárt. Azt is felhozta, hogy a háborúban aratott győzelem 65. évfordulójára az amerikai kongresszusi könyvtárban éppen e tárgyban "oroszellenes jellegű" kiállítás nyílik.
Iljuhin emlékeztetett rá, hogy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó és Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke bocsánatot kért a legyen néptől, Vlagyimir Putyin államfő pedig még dokumentumokat is átadott Lengyelországnak. Úgy vélekedett azonban, hogy ma Oroszországban nincs megfelelően objektív értékelés a hetven évvel ezelőtt történtekről, s a kilencvenes évek elején, amikor elkezdték mondani, hogy szovjet katonák gyilkolták le a lengyeleket, meghamisították a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának számos dokumentumát is.
A mai ismeretek szerint a katyni vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának politikai bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD több helyen, áldozatai a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek voltak. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 és 22 ezer fő közé teszik. A németek 1943-ban fedezték fel az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyn erdeiben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap