Már a kőkorszakban is végeztek végtagcsonkolást
2010. január 26. 09:00 MTI
Már a korai neolitikumban is végeztek végtagcsonkolást, mégpedig fájdalomcsillapítással, viszonylag csíramentes (aszeptikus) környezetben, legalábbis erre utalnak egy hétezer éve élt férfi földi maradványai, akinek sírjára Franciaországban bukkantak. A leletről az Antiquity című szakfolyóiratban számoltak be.
Korábban
A sírt a Párizstól 65 kilométerre délre, Buthiers-Boulancourtban tárták fel. Az INRAP francia nemzeti régészeti kutatóintézetben elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a korosabb férfi a vonaldíszes kultúra idején, i.e. 4900 táján élt, abban a korban, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzsek kezdtek áttérni a földművelésre.
Az illető fontos pozíciót tölthetett be közösségében, legalábbis erre utal az átlagosnál nagyobb, két méter hosszúságú sírja. Az elhunyt mellé kristályos palából készített fejszét, kovakőkalapácsot, valamint egy fiatal állat tetemét helyezték. A legérdekesebb felfedezés a bal kar részleges hiánya volt. Az elvégzett biológiai, radiológiai és egyéb vizsgálatok kimutatták, hogy a felkarcsontot a singcsontot befogadó, kissé elferdült cérnaorsóhoz hasonlító trochlea fölött vágták el.
A kutatók egyike, Cécile Buquet-Marcon szerint a férfi harcos lehetett, aki a sérülést esés következtében, csatában, vagy egy vadállattal vívott párviadal során szerezhette. "Nem hiszem, hogy azok, akik a műtét végezhették, a mai értelemben vett orvosok lettek volna, ám teljesen nyilvánvalóan rendelkeztek orvosi ismeretekkel" - vélekedett Cécile Buquet-Marcon.
Szikeként minden bizonnyal kovakőkés szolgált, fájdalomcsillapítóként pedig valamilyen hallucinogén növényt, vélhetően maszlagot alkalmaztak. "Nem tudjuk biztosan, hogy milyen fájdalomcsillapítót használtak, de valahogyan el kellett érniük, hogy a mútét közben a sebesült nyugton maradjon" - magyarázta Cécile Buquet-Marcon. Más növényeket, valószínűleg zsályát a seb kitisztítására alkalmaztak. "A csontvég vizsgálata nem mutatott ki az amputációhoz kapcsolható fertőzést, ami arra enged következtetni, hogy a műtétet viszonylag aszeptikus körülmények között végezték" - nyilatkozta a régész.
A férfi túlélte az operációt, utána még több hónapig, vagy akár néhány évig is elélt. A végtagja elvesztése ellenére a sírmellékletek arra utalnak, hogy közössége megbecsült tagja maradt. "Fogyatékossága miatt nem zárták ki a csoportból" - emelte ki Cécile Buquet-Marcon.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy közel hétezer éve az európai gyógyítók viszonylag fejlett orvosi ismeretekkel rendelkeztek. "Nagy sebészeti beavatkozásokat gyakrabban végezhettek a neolitikumban, mint eddig feltételeztük" - tette hozzá Cécile Buquet-Marcon. Korábban két esetben - Németországban és Csehországban - fedeztek fel kőkorszaki végtagcsonkolt csontvázat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
