Az oroszok nem akartak háborúzni a japánokkal

Az 1904-05-ös orosz-japán háború kezdete előtt a japán kormányzat szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy az orosz cár egyik legfontosabb katonai tanácsadója inkább szövetséget kötött volna velük - derül ki a Tokiói Egyetem egyik történésze, Vada Haruki által most bemutatott titkos dokumentumokból.

A szakértők szerint ennek fényében újraértékelhető a háború kitörésének története: mostanáig ugyanis úgy gondolták, hogy Japánt Mandzsúria és Korea területi kérdése kapcsán az oroszok hajszolták bele az összecsapásokba. A bejelentés azért is fontos lehet, mert Japánban sokan másképp gondolják mindezt: novemberben indítottak el egy három évesre tervezett tévésorozatot az 1996-ban, 72 éves korában elhunyt Siba Riotaro regényei alapján, amelyekben a konfliktus a szigetország önvédelme lett, az oroszok pedig gonosz háborús uszítókként jelennek meg.

A tervezett szövetség vázlatát a történész a szentpétervári Orosz Állami Történeti Levéltárban fedezte fel. Az 1904. január 10-re datált dokumentum arról szól, hogy az oroszoknak nincs szükségük további terjeszkedésre, és ha megkapják Mandzsúriát, akkor a japánoké lehet Korea. Az iraton Alekszandr Bezobrazov, II. Miklós kereskedelmi minisztere, és egyik leginkább kedvelt tanácsadójának aláírása szerepel.

A vázlat elkészítését először 1904. január 1-jén jelezték táviratban a japán külügynek, majd 12 nappal később a megállapodás részleteit is továbbították.

A japánok azonban mindezt elhallgatták, mert nem is nagyon hittek a békülésben, és azt gondolták, hogy az oroszok bármikor lerohanhatják Koreát. Komura Dzsutaro külügyminiszter ezért január 8-án a hadsereg és haditengerészet vezetőivel felkereste Kacura Taro miniszterelnököt, és megegyeztek a háború kirobbantásában. Január 12-én aztán a császár jelenlétében született döntés a hadüzenetről, amit alig egy hónappal később adtak át.

A tokiói Keio Egyetem orosz történelemmel foglalkozó professzora, Jokote Sindzsi szerint a háború okait eddig főleg Szergej Vitte, Bezobrazov egyik ellenfelének visszaemlékezései alapján ismerjük, aki eléggé egyoldalúan közelítette meg a kérdést. A mostani bejelentést azonban addig ő sem akarta értékelni, amíg nem ismeri a kutatás minden részletét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban