A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

Az etnikai konfliktus kezelése

A kerekasztal-tárgyalások lebonyolításának elfogadásával a kommunista vezetés elhárította az antikommunista indulatok esetleges elszabadulását, és sikerült politikai mederben tartani az ellenzéki tevékenységet. Volt azonban még egy akut veszélyforrás, amely felboríthatta volna a demokratikus átalakulás békés menetét, mégpedig a török kisebbség továbbra is megoldatlan helyzete. Az ország nemzetközi elszigeteltségének megszüntetése és a belpolitikai stabilitás biztosítása szükségessé tette a török etnikum integrálását a politikai folyamatokba. Ezért a BKP vezetése a gyors cselekvés mellett döntött. A párt Központi Bizottsága még 1989 végén elítélte Zsivkov nemzetiségpolitikáját, és kimondta a nemzetiségek jogainak biztosítását, valamint a szabad vallás-, név- és nyelvhasználatot minden bolgár állampolgár számára. A határozatot az Államtanács és a kormány is rendeletben erősítette meg.



A döntés azonban heves bolgár nacionalista tüntetéseket idézett elő. Először 1990 januárjában, a vegyes etnikumú területeken szerveztek tiltakozásokat, majd vidékről felhozatott tüntetők randalíroztak a fővárosban. A nacionalista megmozdulásokat a BKP vidéki káderei szervezték, mivelhogy tartottak az esetleges felelősségre vonástól az addigi kisebbségellenes politikában való részvételükért. A nacionalista fellángolásra adott válaszként a DESZ tagszervezetei egy sor ellentüntetést szerveztek a törökök által lakott területeken, illetve a fővárosban. A DESZ egyértelműen kiállt a BKP vezetőinek kisebbségpárti határozata mellett.

A konfliktus rendezése érdekében a kormány 1990. január 8-án összehívta a nemzeti kérdés tisztázására alakult Társadalmi Tanácsot, ahol a kormány, az ellenzék, az egyházak és a nacionalista erők képviselői január 12-én kompromisszumos megoldásra jutottak. Az elfogadott dokumentum elismerte az állampolgárok jogát a szabad nyelv- és névhasználatra és vallásgyakorlásra. A nacionalista indulatok lecsillapítására azonban leszögezte, hogy Bulgáriában egyedül a bolgár nyelv lehet hivatalos, a bolgár nemzeti jelképekkel (zászló, címer) egyetemben.

Az etnikai konfliktus kezelése mellett egy másik fontos következménye is lett a januári tüntetéseknek. A BKP vezetőinek támogatásával Ahmed Dogan török kisebbségi aktivista megalapította a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (MJSZ) szervezetet, amely rövid időn belül megszerezte az egész bulgáriai török lakosság támogatását, és annak egyedüli képviselőjévé vált. Az MJSZ megalakulásával sikerült ugyan integrálni a török kisebbséget a demokratikus átalakulás politikai folyamatába, de az etnikai feszültségek lecsillapodásáig még egy-két évnek el kellett telnie. Az MJSZ lemondott az autonómia követeléséről, azonban határozottan kiállt a török nyelv oktatása és hivatalos (helyi szintű) használata mellett.

A török nevek visszavételének kérdése 1990 végére rendeződött, amikor a parlament a törökök tüntetéseinek hatására leegyszerűsítette az addigi nehézkes adminisztratív procedúrát (amelyet az 1990. márciusi jogszabály bírósági eljáráshoz kötött). A török nyelv oktatását a hatóságok 1991 februárjában engedélyezték az általános- és középiskolákban egyaránt. Ez a döntés egy ideig még nacionalista tiltakozásokat idézett elő, s maguk a törökök sem voltak maradéktalanul elégedettek vele – hiányolták a török nyelv használatát a felsőoktatásban –, ám a török kisebbséggel kapcsolatos etnikai konfliktusok fokozatosan mégis nyugvópontra jutottak.

1. Az államszocializmus válsága és az etnikai feszültségek
2. Az ellenzék megjelenése és az államszocializmus bukása
3. A többpártrendszer kialakulása
4. Az etnikai konfliktus kezelése
5. Kerekasztal-tárgyalások Bulgáriában
6. Az első szabad választások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái