Az európai szabadság pillanata

Merkel szaunázott a berlini fal leomlásakor

Az 1989-ben Kelet-Berlinben élő Angela Merkel a fal leomlásakor "mint minden csütörtökön" szaunázott. A német kancellár több európai napilapnak, köztük a francia Le Figarónak adott interjúban mesélt a húsz évvel ezelőtti emlékeiről. "Napok óta feszült hangulat volt. Élőben néztem Günter Schabowski (az NDK állampártja, a NSZEP szóvivőjének) sajtótájékoztatóját", aki bejelentette a határok "azonnali" megnyitását. "Nem nagyon tudtam, hogy ez mit jelent. Azonnal felhívtam az anyámat. Mindig arról beszéltünk, hogy ha egy nap megnyílnak a határok, átmegyünk osztrigát enni a Kempinskybe" - mesélte Merkel.

Az akkor 35 éves fizikus kutatónő azonban nem mondott le a szokásos csütörtöki szaunázásáról. Hazafelé menet, a már megnyílt Bornholmer Strasse-i határátkelőnél viszont magával ragadta a hatalmas tömeg. "Összebarátkoztam néhány emberrel, átmentünk Moabitba (egy nyugat-berlini negyed), ahol vadidegenek sörrel vendégeltek meg" - idézte fel Merkel. A kancellár már másnap megismételte a nyugati-berlini látogatást testvérével, akivel első útjuk a híres KaDeWe áruházba vezetett, amelyről a keletiek mindig álmodoztak. Azt követően pedig minden nap átment. "Nem voltam rendszerellenes aktivista. De gyerekkorom óta nagyon kritikusan viseltettem a rendszer iránt" - idézi a Le Figaro Merkel szavait.



A konzervatív újság azon kérdésére, hogy ma mit gondol az egykori NDK-ról, a kancellár azt válaszolta: "Az NDK nem volt jogállam, semmilyen jogi alapja nem volt. Nem volt szólásszabadság és nem voltak szabad választások. De nem volt minden fehér és fekete. Boldog voltam. És nem akarom ezt a 35 évet csak úgy kidobni (az életemből)".

Merkel kormányzási stílusát saját bevallása szerint egyértelműen meghatározza az, hogy Kelet-Németországban nőtt fel. "Ledöbbentett, amikor Otto Schilly (volt belügyminiszter) azon viccelődött, hogy csak a banánért jöttünk Nyugatra. Ez az arrogancia még ma is megvan Nyugaton. A kudarcaimnál magam is gyakran gondoltam, hogy azért történtek, mert Keletről jöttem. De soha nem akartam ezzel az érzéssel ámítani magam" - fogalmazott Merkel.

A kancellár elmondta: meglepték a német újraegyesítéssel szembeni francia félelmek. "Amikor megláttam a plakátokat arról, hogy Francois Mitterrand az NDK-ba látogat, nagyon meglepődtem. Azon gondolkodtam, hogy tényleg eljön-e?" - mondta. Francois Mitterrand egykori francia államfő 1989 decemberében - a berlini fal leomolása után - látogatott Kelet-Berlinbe, ahol vendéglátóit a Franciaország és az NDK közötti barátság jövőjéről biztosította. Merkel szerint Mitterrand nagyon sok dolgot vitt végbe Helmut Kohllal, s a francia elnök akkori döntése nem mérgezte meg a francia-német barátságot, "de azért meg kell állapítani, hogy (Mitterrand) nem volt a helyzet magaslatán a küzdelmünkben".

Emlékei mellett Angela Merkel az újkori német történelem legboldogabb napjának nevezte 1989 november 9-ét, a berlini fal leomlásának napját. Szokásos hétvégi videoüzenetében a német kancellár kiemelte az egykori NDK ellenzéki, illetve polgárjogi mozgalmainak, valamint az egyházaknak a szerepét a fal lebontásához elvezető eseményekben.

"Az akkori ellenzék a szabadság, illetve a demokrácia melletti bátor kiállásával döntő szerepet játszott abban, hogy leomlott a fal, és egy évvel később lehetővé vált Németország újraegyesítése" - hangsúlyozta a kancellár. Videoüzenetében emlékeztetett arra, hogy az egyházak támogatták a kommunista rezsim elleni, rendszeressé vált hétfői tüntetéseket, a templomok pedig a békéért és a szabadságért könyörgő istentiszteletek helyszínévé váltak.

Egy szombati interjúban ugyanakkor a kancellár állást foglalt amellett, hogy folytatni kell az egykori NDK történelmének feldolgozását. Merkel a kommunista időkben megyei pártlapnak számított Leipziger Volkszeitungban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az NDK-s múlt feldolgozásának lezárása annak eltussolását jelentené. A kancellár szerint az emlékezést ébren kell tartani, ez ugyanis elengedhetetlen a jövő alakításához. "Ezt diktálja a volt kommunista állam áldozataival és az elkövetkező generációkkal szembeni felelősség is" - jelentette ki Merkel, utalva arra: a jövő generációi számára csakis így lehet elmagyarázni azt, hogy a szabadságnak milyen nagy ára van.

Az első keletnémet kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy immár megszűntek a korábbi nagy különbségek a keleti és a nyugati országrész lakosságának életszínvonala között. Merkel ugyanakkor továbbra is rendkívül fontos kormányzati feladatnak nevezte a keleti tartományok felzárkóztatását, és ezzel összefüggésben utalt a 2019-ig szóló, úgynevezett szolidaritási támogatás jelentőségére.

1. A kommunizmus gyűlölt jelképe
2. Schabowski elszólása 1989. november 9-én
3. A németek örülnek az egységnek
4. Németországgal ünnepel a világ
5. Merkel szaunázott a berlini fal leomlásakor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban