2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kőkori térképnek épültek a neolitikus emlékek

2009. szeptember 17. 09:33 The Daily Mail

Különleges navigációs rendszert készítettek 5000 éve: egy új elmélet szerint az ősi Angliában emelt hatalmas kőkörök és más emlékek egytől egyig a tájékozódásban segíthettek, és útjelzőként szolgáltak az eltévedt utazók számára.

Az állókövek, hegytetőre épült erődök és más építmények 5000 évvel ezelőtt lehetővé tették, hogy az utazók többé-kevésbé pontosan célba érjenek - állítja Tom Brooks amatőr történész. Szerinte ezen helyekből egy Anglia és Wales déli részét teljesen lefedő navigációs háló rajzolható ki.



A férfi 1500 prehisztorikus emléket elemzett, és azokat a háromszögelés alapján kapcsolta össze: érdekesség, hogy ezek minden egyes esetben egyenlőszárú háromszögek voltak. Brooks szerint a jégkorszak után, a népesség növekedésével az emberek egyre messzebb kalandoztak, és az ekkor épített szentélyek egyben a tájékozódásban is segítettek.

Szerinte ez mindennél jobban bizonyítja, hogy navigációs segédeszköznek készülhettek - legtöbbjüktől látni is lehet a következőt, ami a még könnyebb tájékozódást segíthette. Az akkori látótávolság ugyanis a légszennyezettség hiánya miatt jóval nagyobb volt a mainál, így az emberek sokkal messzebb elláttak. Mindez nem véletlen: a GPS koordináták kimutatják, hogy az ősi sémában alig százméteres eltérések vannak. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a kőkori ősök minden bizonnyal kaptak valamilyen külső segítséget is - Brooks nem zárta ki a földönkívüliek beavatkozását sem.

Mike Pitts, a British Archaeology című szaklap főszerkesztője azonban lehűtötte a kedélyeket: szerinte Anglia déli részén annyi régészeti emlék található, hogy nem nehéz olyan mintákat is felfedezni, amik valójában sosem léteztek.

Az elmélet azonban az elmúlt évek bejelentéseit tekintve nem is annyira lehetetlen: a brit tudósok elképzelései sokszor kapnak meg nem érdemelt médiavisszhangot. Egy brit kutató például Stonehenge ötezer éves kőépítményét ősi "diszkónak" tartja: eszerint a kőkör kiválóan alkalmas volt arra, hogy felerősítse az ismétlődő, pulzáló ritmust. Egy másik kutatás pedig a neolitikus Lourdes fogalmát is megkérdőjelezte: a kutatók szerint a kőkör az élet- helyett sokkal inkább a halálkultuszokhoz köthető. Az építményt egyesek szerint fakerítés is takarhatta, és ott hússütéseket is rendezhettek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár