Régészek vizsgálják a leendő víztározók területét

A nagykunsági vésztározó földmunkái tárgyi emlékekben rendkívül gazdag területet érintenek, mert a folyó egykori medre majdnem minden korszakban lakott volt. A jövő év közepéig összesen tizennyolc régészeti lelőhelyen végeznek további kisebb-nagyobb feltáró munkát a szakemberek.

Az ásatások kapcsán Ecsedy István régész arról számolt be, hogy az első lelőhelyen a honfoglalás kori sírok és bronzkori telepmaradványok feltárásával már befejezték a májusban megkezdett munkát. További öt helyen ezekben a hetekben tárnak fel újkőkori, rézkori, bronzkori és szarmata (római kori) teleprészleteket, temetkezési helyeket, gepida sírokat és egy avar temetőt az ELTE Régészeti Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság szakemberei. A feltárások a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szervezésében, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából folynak.

A további lelőhelyek kutatása szeptemberben kezdődik el és a próbaásatások után, ősz végére lehet pontosan látni a feltárandó területek nagyságát. A munka méreteit jelzi, hogy augusztus végéig tízhektáros területen távolították el a talajról a felső humuszréteget a kutatók.

A Közép-Tisza jobb partján, a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó területén ugyanakkor már be is fejeződtek a régészeti munkálatok. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai, Tárnoki Judit és Csányi Marietta elmondták: a lelőhelyek mindegyike település volt, kisebb-nagyobb falvak és tanyák. Szakmai szempontból a legkorábbi magyar emlékek, a honfoglalás és az Árpád-kor időszakából származó leletek voltak a legizgalmasabbak, mert ebből a korból rendkívül kevés tárgyi emlék maradt az ország területén. A feltárt anyag feldolgozása, a tárgyak restaurálása után a szolnoki múzeum kamarakiállításon mutatja be a leleteket a nagyközönségnek.

A VVKI közleménye kitér arra, hogy a régészeti feltárások nem hátráltatják az árapasztó tározók kivitelezési munkáinak megkezdését. Várhatóan szeptember végén csaknem egyszerre indulhat meg a nagykunsági és a hanyi-tiszasülyi tározó építése. A nyár közepén átadott tiszaroffi tározóval együtt ez a két árvízszint-csökkentő beruházás együttesen 60-70 centiméteres vízszintcsökkentést lesz képes biztosítani a Tisza Kisköre és Csongrád közötti folyószakaszán, de árapasztó hatásuk még Szeged körzetében is eléri majd a 30 centimétert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?