Két napig látogatható az Arad melletti bizerei kolostorrom

A bizerei bencés apátság területén befejeződött az idei egy hónapos régészeti ásatás; a kilenc éve tartó feltárásokon eddig több mint húsz sáncot és régészeti cellát nyitottak meg.

A romániai Aradtól 15 kilométerre lévő Szépfalu (Frumuseni) határában, a 12. században épült bencés apátság, a bizerei kolostor maradványainál folytatott feltárásokról a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán közölt összefoglalójában azt írta, hogy ebben az évben egy közel húsz méter hosszú téglafal alapjaira bukkantak, amiről feltételezik, hogy faszerkezetű építmény állt rajta, és a zarándokok szálláshelye lehetett.

Az augusztusi feltárások az Arad Megyei Múzeum, a Kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet, a Temesvári Bánság Múzeuma és a Gyulafehérvári Egyetem közreműködésében folytak, az egyetemi professzorok mellett temesvári, kolozsvári és szegedi régész hallgatók vettek részt a munkában.

Az idei ásatáson előkerült leletekből - köztük arannyal futtatott réz feszületből, késmarkolatokból, gyűrűkből, zsindelyszegekből, használati tárgyakból - alkalmi kiállítást nyitnak; a múzeum, a megyei tanács és a szépfalui önkormányzat szeptember 5-én és 6-án a tavalyihoz hasonló népünnepélyt szervez, amelynek keretében megtekinthetők az ásatások, miközben koncertek, íjászat és lovaglás is várja a látogatókat.

2003-ban az egykori templom kőpadlójának két mozaikrészletét találták meg, tavaly pedig egy 12 méter hosszú bárka lenyomatát; mindkét felfedezés nemzetközi visszhangot váltott ki. A lap által idézett Derzsi Csongor régész szerint a mozaikrészletek azért is különlegesek, mert eddig még nem bukkantak hasonló leletekre a Kárpát-medencében, csak a kolostor ezer kilométeres körzetén túl.

Az apátság annak idején egy szigeten állt, a középkorban még szabályozatlan medrű Maros ölelte körül. A régészek a kikötő és a szárazdokk maradványait is megtalálták. A bencés apátság szerzeteseinek só vámszedési joga volt, ez jelentős gazdasági alapot biztosított számukra. A négy évszázadon át működött kolostor történetének tanulmányozását és megismerését segíti az eddig feltárt több mint kétszáz sírhely is. A régészeti lelőhely azért is ritkaságnak számít Kelet-Közép-Európában, mert háborítatlan területen fekszik, mezőgazdasági munka nem folyt rajta. Tavaly védett területté nyilvánították a bekerített területet.

A hat évvel ezelőtt megtalált mozaikokat két temesvári restaurátor, Ion Oprescu és Razvan Gavan konzerválta. A leleteket néhány napon belül visszatakarják földdel, és már csak akkor tárják fel újra, amikor klimatizált múzeum épül föléjük. A cél az, hogy régészeti parkot és múzeumot létesítsenek, hogy a nagyközönség is megtekinthesse a romokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből